A hét témája

Kinek mit jelent augusztus 20-a? A vízi és légi bemutatókat? A budai Várban megrendezett mesterségek ünnepét? Az új kenyeret? A szentmisét a Bazilikában, a körmenetet? A színes ünnepi rendezvények sokaságát, amelyek fénypontja a tűzijáték? Ezt is, azt is. Létezik azonban egy különleges összetételű, ünneplő gyülekezet, amelynek tagjai évente egyszer, augusztus 19-én délután találkoznak egymással – mindig ugyanott: a Duna-parton, a Szilágyi Dezső téri református templomban. 2000, azaz a millennium éve óta él ez a szép hagyomány: az evangélikus és a református egyház – vendégül látva más történelmi felekezetek képviselőit, valamint magas rangú állami tisztségviselőket – közös istentiszteleten ad hálát nemzeti ünnepünk előestéjén. A „teljesség igénye nélkül” említve néhány nevet, az idei ünnepet megtisztelte jelenlétével Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és felesége, Gulyás Kálmán egyházügyi államtitkár, Orbán Viktor volt miniszterelnök, a Fidesz elnöke, valamint a közélet több képviselője. Az istentiszteleten – a katolikus egyház részéről – részt vett Paskai László és Erdő Péter bíboros, Seregély István érsek, a püspöki konferencia elnöke és Veres András püspök, továbbá megjelentek más egyházak vezetői is.

A város már javában ünnepelt: odakint – azaz odafent – éppen egy látványos légi bemutató zajlott, ám az érkező Gulyás Kálmán egyházi ügyekért felelős címzetes államtitkár megnyugtatta a gyülekező vendégeket: „papírja van” arról, hogy este hat órára, az istentisztelet kezdetére abbamarad a zúgás. A szervezők előrelátó munkájának köszönhetően tényleg semmi sem zavarta az istentiszteleten részt vevők áhítatát.

A különleges, csillag alakzatú templomban elsőként dr. Bölcskei Gusztáv református püspök köszöntötte a megjelenteket. Beszédében rámutatott: az augusztus 19-i ökumenikus istentiszteletnek az az egyik legfontosabb üzenete, hogy együtt vagyunk – különböző felekezetű, más-más politikai nézeteket valló, határon inneni és túli magyarok. Ez már önmagában is nagy szó egy sokszor széthúzó társadalomban. Bölcskei Gusztáv ezután a taizéi alapító atyának, Roger testvérnek éppen az istentiszteletet megelőző napokban bekövetkezett haláláról szólt, melyet „döbbenettel és borzongással” vett tudomásul a világ. A püspök a 21. század első keresztény mártírjának nevezte a gyilkosság áldozatává vált atyát, aki „imára kulcsolt vagy áldásra emelt, üres kézzel ment el a világból”. Emlékének egyperces néma felállással adózott a templomi közösség.

Az idén Gáncs Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület lelkészi vezetője hirdette az igét Mt 20,25–26 alapján. (A hagyomány része ugyanis, hogy az egyik évben református, míg a másikban evangélikus főpásztor szolgál a szószéken.)

Szent István ünnepén a püspök az állam és az egyház, a magyar társadalom aktuális kérdéseinek összefüggésébe állítva hirdette a jézusi szót: „…aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen a szolgátok…”

Gáncs Péter kiemelte: ahhoz a nemzedékhez tartozik, amelynek István királyról alkotott képét nem annyira az iskolában tanultak alakították ki, sokkal inkább az István, a király című rockopera. „Király vagyok, Uram, a Te akaratodból./ Minden magyarok királya. / És én azt akarom, hogy ennek a népnek országa legyen. / Veled Uram, de Nélküled” – idézte a rockopera zárómondatait, amelyek véleménye szerint ma is időszerű kérdéseket vetnek fel. Mint hangsúlyozta, ez az ellentmondásos helyzet végigkíséri népünk ezeréves történelmét, és sajnos ma is van aktualitása. A püspök elmondta: Szent István személye az állam és az egyház harmonikus viszonyát, a nemzet konstruktív együttműködését szimbolizálja, ma viszont együttműködés helyett „meddő számháború” zajlik az egyház-finanszírozásról, és úgy tűnik, némelyek számára az egyházak mára csupán egy „lefaragandó költségvetési tételt” jelentenek az ország életében.

„Jézus tanítványaiként végezzünk mi is önvizsgálatot!” – figyelmeztetett az ige alapján Gáncs Péter. „Vizsgáljuk meg, mennyire töltjük be krisztusi küldetésünket, és hogyan adjuk tovább a meghívást Isten országába” – folytatta. „Mit teszünk a körülöttünk élőkért, a rászorulókért, a »legkisebbekért«, drága, ezeréves magyar hazánkért? Küldetésünket csak Krisztus szeretetéből táplálkozva tölthetjük be: csak veled, Uram, és általad – sohasem nélküled! Ezért a gyógyító kommunikációért, a nemzetet újra átölelő együttműködési készségért imádkozzunk” – zárta igehirdetését a püspök.

Az istentisztelet kiemelkedő színvonalú egyházzenei szolgálatát Fassang László orgonaművész, valamint az EHE fúvószenekara látta el Johann Gyula egyetemi lelkész vezetésével, a liturgiában pedig részt vett – evangélikus részről – Benczúr László, az Északi Evangélikus Egyházkerület felügyelője is.

Jövőre – reményeink szerint – ismét együtt ünnepelünk…

Kőháti Dorottya