Keresztutak
„Egyetlenek”
![]() |
A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház 1812-ben alapított Nagyváradi Egyházközsége 1999-ben kapta vissza államosított épületét. Mivel a „visszavétel” idejére meglehetõsen lepusztult falak eredetileg iskolának épültek, Mátyás Attila lelkész ismét oktatási funkciót szánt a háznak. Az intézmény elindulásában nagy szerepe volt a lelkészfeleségnek, Mátyás Juditnak is, aki az óvoda vezetõjeként szervezte meg a mostani hálaadó napot.
Az ünneplés egy idõben, de két helyszínen zajlott. Míg a kicsinyeket az óvoda udvarán a Nagyváradi Bábszínház mûvészei szórakoztatták, addig a szülõk, nagyszülõk az átellenben lévõ templomban vettek részt a hálaadó istentiszteleten. Itt Köncze-Geréb Árpád esperes végezte a liturgiát, igehirdetéssel pedig Adorjáni Dezsõ Zoltán püspök szolgált.
A jubiláló intézményt köszöntõ Petõ Csilla, Bihar megye óvodai fõtanfelügyelõje – egyebek mellett – így értékelte az öt évvel ezelõtti indulást: „Mindenki megértette, hogy az anyanyelvi oktatás ebben az intézményben fennmaradásunk egyik biztosítékának tekinthetõ. Jól felkészült óvodapedagógusaink kezébe nyugodtan helyezték gyermekeink sorsát, tudván, hogy mindent megtesznek a jó eredmények eléréséért.”
Magyarországról Ács Györgyné, a gyõri evangélikus óvoda vezetõje hozott üdvözletet, valamint játékokat és könyveket ajándékba. Bár az ünnepség keretében helyi színmûvészek igazán színvonalas elõadásában is elhangoztak versek, az alkalom leginkább szívet melengetõ része mégis az volt, amikor óvodások kicsiny csapata verses-énekes mûsorral adott hálát az Úristennek. Ha a romániai magyar evangélikusok egyetlen óvodájának apróságai ezzel nem is voltak tisztában, a gyülekezet valójában nemcsak a jubiláló intézményt, de – mint a jövõ letéteményeseit – õket is ünnepelte.
Boda Zsuzsa