Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2005 - 39 - A salamoni bölcsesség – és ráadásai

Élő víz

A salamoni bölcsesség – és ráadásai

Olyan munkahelyen dolgozom, amely nőkkel, a nők élethelyzetével foglalkozik. Többek között kurzusok és tanfolyamok által próbálunk útmutatást nyújtani arról, hogy egy adott élethelyzetben, életkorban, munkahelyen vagy a munkakeresésben hogyan tudunk helyes döntéseket hozni. Hogyan kell gazdálkodnunk az időnkkel, hogyan lehet kezelni a konfliktusokat? A csoportszervezés ma már külön tudomány, akárcsak a személyiségépítés.

Amikor Salamon megkezdi uralkodását (körülbelül Kr. e. 970-ben), nagyon jól tudja, hogy „bölcsességre” lesz szüksége, ha magas szinten és jól akar megfelelni kora kihívásainak. Ma ezt talán úgy mondanánk, hogy ez a feladat fejlett személyiséget, széles magatartásrepertoárt, jó döntésképességet kíván. A legjobbat kéri, amikor bölcsességet kér, és nem a gyors meggazdagodást tűzi ki célul. Mint tudjuk, ez utóbbit „ráadásul” kapja meg (lásd 2Krón 1, 7–12). Ismert, hogy Dávid királysága után, Salamon uralkodásának ideje alatt Izrael hatalmas gazdasági fejlődésnek indul. Méltán hallatszik el e gazdagság híre a dél-arábiai Sába királynőjéhez is. Ekkor emelik a jeruzsálemi templomot, valamint számos kisebb építkezés zajlik Mezopotámiában.

Nem egy bibliai könyv utal a salamoni kor bölcseletére; a hagyomány éppen Salamonnak tulajdonítja a Példabeszédek könyvét, a Prédikátor könyvét és az Énekek énekét. Az, hogy a király ráadásul „gazdagságot, vagyont és dicsőséget” is kapott, számomra egybecseng Jézus tanításával: „…keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek.” (Mt 6,33)

Ilyesfajta hozzáállással próbálom eltölteni a napjaimat és rangsorolni tevékenységeim fontosságát.

Konrad Bollmann-né Máthé Györgyi