Élõ víz

Azt a parancsolatot is kaptuk tõle, hogy aki szereti Istent, szeresse a testvérét is. (1Jn 4,21)

Szentháromság ünnepe után a tizennyolcadik héten az Útmutató reggeli igéi az Isten- és emberszeretet kettõs nagy parancsolatát hirdetik Izrael mindennapi hitvallása alapján: „Halld meg, Izráel: Az Úr a mi Istenünk, egyedül az Úr! Szeresd azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedbõl, teljes lelkedbõl és teljes erõdbõl!” (5Móz 6,4–5) Jézus ehhez egy lélegzetre fûzte hozzá: „Szeresd felebarátodat, mint magadat!” (3Móz 19,18b) Ez a felelet a kérdezõ írástudó elismerését is kiváltotta: „Jól van, Mester, helyesen mondtad…” (Mk 12,32) Mi kell az ember értelmes válaszán kívül ahhoz, hogy közellévõbõl Isten országának tagjává lehessen? Heti igénk szerint a tett; szeress! A szeretet célja nem az üdvösség, de mivel már átmentünk a halálból az életbe, szabadok vagyunk a szeretetre, „mert õ elõbb szeretet minket” (1Jn 4,19)! Pál szerint „az Isten országa (…) igazság, békesség és Szentlélekben való öröm” (Róm 14,17). Az igazi szabadság alapja a Krisztusban való hitünk. Járhatunk elhívatásunkhoz méltóan, a szeretetben, és kérhetjük a szeretet forrását: „Mutasd meg, Uram, hogy szeretsz minket, és adj nekünk szabadulást!” (Zsolt 85,8) „A testvéri szeretetrõl pedig nem szükséges írnom nektek, hiszen titeket is az Isten tanított az egymás iránti szeretetre; és mert gyakoroljátok is ezt minden testvér iránt…” (1Thessz 4,9–10) Pálnak ma, mirólunk is ez lenne a véleménye? Timóteus is gyakorlati útmutatást kap Isten üdvözítõ tervének hit által történõ megismerésére: „A parancs célja pedig a tiszta szívbõl, jó lelkiismeretbõl és képmutatás nélküli hitbõl fakadó szeretet.” (1Tim 1,5) Ennek a mindennél drágább kincsnek lényeges tulajdonságai: „Bizony, erõs a szeretet, mint a halál… (…) Úgy lobog, mint a lobogó tûz, mint az Úrnak lángja. Sok víz sem tudja eloltani a szeretetet…” (Én 8,6–7) Mihály arkangyal – aki Isten népének védõangyala s egyben az angyali seregek vezére – emléknapján a sátán levettetésére emlékeztet Isten igéje, mert „háború támadt a mennyben: Mihály és angyalai harcra keltek a sárkánnyal, és a sárkány is harcra kelt angyalaival együtt, de nem tudott felülkerekedni; és azért többé nem volt maradása a mennyben” (Jel 12,7–8). Ezért ott már zeng a dicsõítõ ének; Jézus a hõs vezér, kit Isten rendelt mellénk – vele mi is gyõzhetünk! „Tiétek immár a gyõzelem az õs-sárkányon. De nem ti magatok gyõztetek, hanem a Bárány vére cselekedte” – így figyelmeztet reformátorunk. A látás Istenének angyalától kapta a felebaráti szeretet parancsát Hágár, amely a számára akkor konkrétan ezt jelentette: „Térj vissza úrnõdhöz, és alázkodj meg elõtte!” (1Móz 16,9) A mi legfontosabb feladatunk Isten imádása és dicsõítése, mert az õ követe még hirdeti a megtérésre hívó isteni üzenetet. János apostol egy repülõ angyalt látott, akinél az örök evangélium volt, és aki a föld minden népének „hatalmas hangon így szólt: »Féljétek az Istent, és adjatok neki dicsõséget, mert eljött ítéletének órája; imádjátok…!«” (Jel 14,7) „Te örök evangéliom!” (EÉ 287,2)

Garai András