Egyházunk egy-két hete

„Nagy bumm” vagy isteni teremtés? A világ és az élet létrejöttének kérdése mindig is foglalkoztatta az emberiséget. Napjainkban is ki így, ki úgy vélekedik a kezdetekről. Ez az izgalmas téma állt a Deák téri Evangélikus Szabadegyetem szeptember 21-i alkalmának középpontjában is. A Fejlődés vagy teremtés? Evolucionizmus vagy kreacionizmus? címmel megrendezett fórumbeszélgetés résztvevője dr. Szűcs Ferenc, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora, az egyetem Hittudományi Karának professzora és dr. Szentpétery Péter, az Evangélikus Hittudományi Egyetem docense volt. A beszélgetést Kodácsy Tamás, a református egyetem hittudományi karának tudományos munkatársa, doktorandusz vezette.

„Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet.” (1Móz 1,1) A Szentírás első mondata nem mindenki számára egyértelműen elfogadható igazság. Másként vélekedik róla egy keresztény ember, és másként egy olyan természettudós, aki nem hisz Istenben. A kezdeteket teológiai szempontból megközelítő referátumokat hallhattak mindazok, akik múlt hét szerdán ellátogattak a belvárosi evangélikus gyülekezet dísztermébe.

Bevezetésül Kodácsy Tamás az „alapfogalmakat” tisztázta. Elmondta, hogy az evolucionizmus szót általában az egyház alkalmazza, mégpedig a társadalmi és kulturális fejlődés megjelölésére. A kreacionizmus kifejezést Mózes első könyve első két fejezetének szó szerinti értelmezésére vonatkoztatta. Ez utóbbi irányzat képviselői arra törekednek, hogy a bibliai leírást tudományos érvekkel támasszák alá. A teológiát és a természettudományokat pedig a konkordisták próbálják meg összeegyeztetni egymással.

A 16. századig teljes volt az összhang a teológia és a természettudományok között – emelte ki dr. Szűcs Ferenc. A „rendet” Nikolaus Kopernikusz (1473–1543) lengyel csillagász „borította fel” azzal az állításával, hogy nem a Föld, hanem a Nap a világegyetem középpontja. Egyházi részről annak a francia hugenotta teológusnak – Isaac La Peyrére-nek (1596–1676) – a nevét kell megemlítenünk, aki Preadamitae (Ádám előttiek) című, 1655-ben megjelent könyvében azt a kérdést tette fel, hogy vajon összeegyeztethetők-e egymással a történelmi ismeretek és a bibliai nemzetségtáblázatok leírásai, vagyis annyi idős-e a világ, amennyinek a Szentírás alapján gondoljuk. Az általa és mások által felvetett elméletek az egyház részéről különféle, az Ó- és Újszövetség tekintélyét óvó reakciókat váltottak ki. A református professzor nem „védekezett”; a hit és a tudomány közti feszültséget illetőleg előadása végén így összegzett: „Ha az evolucionizmus ideológia, akkor a teológia ellenfele. Ha természettudományos hipotézis, akkor beszélgetőpartnere lehet a teológiának.”

Más-más szempontot tart szem előtt a hívő és a természettudományok embere – ennyiben dr. Szentpétery Péter docens is egyetértett az elhangzottakkal. Az előadó azt a szerinte egyáltalán nem mellékes kérdést állította középpontba, hogy ha a világ a Teremtő műve, akkor meddig és mennyire érvényesek a tudományos felismerések és eredmények. Keresztény hit és természettudomány nem állhat ellentétben egymással, mert mind a kettő más síkon mozog, „csak” éppen megfelelően kell őket definiálni. Hangsúlyozta, hogy „ebből az következik, hogy senkinek sincs igaza, aki bármely tudományos megállapításból Isten nemlétére következtet. Ha pedig azt mondjuk, hogy az evolúció Isten teremtési módszere, akkor nem lehet igaza annak, aki őt szükségtelennek tartja” – tette hozzá. Ő maga viszont úgy látja – nem is annyira 1Móz 1–2, hanem az Újszövetség alapján –, hogy Krisztusra tekintve kérdéses, hogy valóban az evolúció-e Isten teremtési módszere.

A referátumokat élénk és tartalmas beszélgetés követte. Az összejövetel Orosz Gábor Viktor lelkész, doktorandusz 2Tim 3,16–17 alapján tartott áhítatával zárult. A szabadegyetemen legközelebb október 19-én A semmi ágán ül szívem – József Attila én- és istenkereső versei címmel Udvaros Béla rendező tart előadást.

Gazdag Zsuzsanna