Egyházunk egy-két hete

Egyházunk zsinata szeptember 30-án és október 1-jén tartotta eddigi négy és fél éves történetének legfontosabb – a sorban a tizenötödik – ülésszakát: a testület ez alkalommal fogadta el az új törvénykönyvet. A zárószavazáskor harminchat küldött nem kevesebb mint nyolc törvényre mondott igent. A törvények legtöbbje egy-másfél éve formálódik, de volt olyan is, amely már három és fél éve napirenden van.

Az ülésszaknak három vendége is volt: Márkus Mihály, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke – aki már a júniusi ülésszakon is részt vett, sőt hozzászólásaival segítette a munkát –, illetőleg a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház képviseletében Adorjáni Dezső Zoltán püspök és Orbán László lelkész.

A küldöttek feladata e másfél nap alatt legtöbbször csak az volt, hogy helyénvalóbb kifejezésekkel javítsanak, pontosítsanak a törvényjavaslatok szövegén. Ez természetes is olyan törvények esetében, amelyek már átestek az általános és a részletes vitán is (februárban, illetve júniusban).

Először az egyházunkról szóló alaptörvény (az 1997. évi I. tv.) és az egyház háztartási törvényének (a 2000. évi I. tv.) a módosításáról szóló törvény került napirendre. Ezzel kapcsolatban a zsinat lehetővé tette, hogy az egyház szervezeti egységei és intézményei – ha szükséges – jogi személlyé válhassanak. A gazdasági törvény módosítását az egyházi testületek és feladatköreik változása tette szükségessé.

Az egyházi szolgálatról szóló törvény elsősorban a lelkészek szolgálati jogviszonyát rendezi. Most került pont a lelkészi minimálbérről rendelkező szabályok végére: az összeget a zsinat fogja megállapítani az éves költségvetés keretében.

Az egyház szervezetéről és önkormányzati igazgatásáról szóló törvény további részleteket tartalmaz a zsinat e feladatkörével kapcsolatban.

Az Országos Presbitérium által beterjesztett költségvetést ezentúl a zsinat törvényben fogja elfogadni. Érkezett ugyan néhány, lényeget érintő módosító javaslat is, de ezek koncepcionálisnak nevezhető változtatást jelentettek volna a már korábban eldöntött kérdésekben, így az elfogadásukat lényegében nem támogatta a zsinat. Egyhangú volt viszont az a vélemény, hogy az erdélyi testvéregyház, illetve a református egyház küldötteit tanácskozási jog illesse meg zsinatunkon.

Az egyházi szolgálat külön területeiről szóló törvény tárgyalásában fennakadást okozott, hogy a tábori lelkészségről most folyik az egyeztetés a református egyházzal és a honvédelmi minisztériummal. A zsinat végül úgy döntött, hogy addig nem változtat a törvény ezen szakaszain, amíg a tárgyalások be nem fejeződnek.

Ezután a testület az egyházi jogszabályokról fogadott el törvényt. Ebben új elem a jogszabályok értelmezésével foglalkozó testület felállítása, amelyet a zsinat egyik elnöke, az országos ügyész és az egyházi bíróság elnöke alkot. A november 1-jén hatályba lépő választási törvény a 2006. évi tisztújítás előtt különös jelentőséggel bír – jövőre sok egyházi tisztségviselő fogja forgatni ezt a jogszabályt.

Az intézményi törvényben rögzítette a zsinat az iskolalelkészek középiskoláinkban való alkalmazásának a lehetőségét. Ezzel kapcsolatban egy kötelező szabály is bekerült a törvénybe: 2007 szeptemberétől a háromszáznál több diákot oktató középiskolákban kötelező lesz iskolalelkészt alkalmazni. A bírósági törvénynek pedig már a címe is nagyon kifejező: törvény az egyház törvényes rendjének és békéjének megőrzéséről.

A zárószavazáskor már nyilvánvaló volt, hogy a törvénykönyv nagy többséggel fogadtatik el. Így is történt: egy tartózkodástól eltekintve minden szavazat „igen” volt.

A zsinat tervei szerint az október a sok törvényszöveg szerkesztési és kiadási munkálataival fog telni: a választási törvényt az Evangélikus Közlöny fogja tartalmazni, amely remélhetőleg a törvény hatálybalépése előtt megjelenik majd. A teljes törvénykönyv összeállítása ezzel egy időben folyik. A választások lebonyolítását a zsinat egy másik kiadvánnyal is segíteni igyekszik: egy választási útmutatóval, amely közérthetően, magyarázatokkal ellátva írja majd le a választás szabályait. A többi törvény – egy kivételével – 2006. január 1-jén lép életbe. Az egyház szervezetéről szóló törvény lépcsőzetesen, az egyes testületek hivatalba lépésével egy időben válik hatályossá. Így a jelenlegi egyházszervezetről szóló szabályokat a választásokig kell majd használni, de a választások már az új szervezetek megkívánta rendszer szerint történnek.

Muntag András zsinati gazda