Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2005 - 41 - A kommunikáló egyház

Kultúrkörök

A kommunikáló egyház

Katolikus médiakonferencia a Keresztény Közéleti Akadémián

Ha valaki üzenetet akar eljuttatni a másikhoz, választania kell valamilyen médiumot, amelyen keresztül közvetíteni tudja az információt. Ebből az alaphelyzetből kiindulva magától értetődőnek tűnik, hogy a nem e világi üzenettel rendelkező kereszténység kétezer éve csakis kommunikációs helyzetekben értelmezheti helyesen önmagát és küldetését. Jelen korunk tömegkommunikációs társadalmának viszonyai azonban olyan kihívások elé állítják a tradicionálisabb közlési formákhoz szokott egyházakat, melyeknek csak akkor felelhetnek meg, ha megtalálják a helyüket, kialakítják hiteles arculatukat, és újra tudják fogalmazni identitásukat a széles tömegeket kiszolgáló média rohamosan változó világában.

Média az egyházban, egyház a médiában – Kommunikációs kihívások a Magyar Katolikus Egyház 21. századi működésében – ezzel a címmel rendeztek egész napos médiakonferenciát október 1-jén a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia előadótermében. A rendezvényre a többi felekezet sajtóorgánumainak a munkatársait és a világi média képviselőit is meghívták.

A tudományos igényességgel összeállított előadás-sorozat célja az egyház médiában való megjelenésének, a médiaszereplésből leszűrt egyházképnek és a jelenlegi kommunikációs sémáknak az elemzése, valamint az eddig összegzett tapasztalatok alapján új és hatékony médiastratégiák keresése volt. Az előadások és kerekasztal-beszélgetések három nagy témakör köré csoportosultak: a délelőtti előadók az egyházi médiastratégiák és a társadalmi környezet kölcsönhatását, illetve viszonyrendszerét járták körül; délután az egyház társadalmi tanításának kommunikációs kódjaival ismerkedhettek meg a jelenlévők; a kerekasztal-beszélgetéseken pedig egyházi és világi médiaszakemberek folytattak eszmecserét az egyház és a média kapcsolatának általános jelenségeiről.

A Keresztény Közéleti Akadémia szervezésében megrendezett konferenciát az akadémia elnöke, dr. Kránitz Mihály nyitotta meg. Dr. Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára nyitóelőadásában a katolikus egyház 21. századi kommunikációs stratégiáit ismertette. Rámutatott, hogy az egyháznak új megjelenési formákra van szüksége a médiában. Ezeknek elsősorban lelkipásztori alapvetésűeknek kell lenniük, mert erre alapozhatóak igazán hatékonyan az egyház médiaszereplésének változatlan céljai: az új missziós módszereknek a nem hívők megszólítása érdekében történő kidolgozása, a széles körű társadalmi párbeszéd kialakítása és az egyház társadalmi beágyazottságának erősítése.

Dr. Tomka Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szociológia Intézetének vezetője a legújabb vallásszociológiai felmérések eredményeivel ismertette meg a hallgatóságot. Az előadásban említett, a társadalom vallásos tendenciáinak a változásait bemutató adatok olyan kiindulópontként szolgálnak, amelyek figyelembevétele nélkül nem képzelhető el az egyházi nyilvánosság megfelelő formáinak a kialakítása és a médiaszereplés hatékonyságának a növelése.

Az egyház és média kapcsolatát taglaló szekcióban Szerdahelyi Csongor, az MKPK sajtóirodájának vezetője hangsúlyozta, hogy az egyházak jövőjének a szempontjából döntő jelentőségű a médiában való színvonalas jelenlét. Ennek kapcsán az egyházi pénzforrások elosztásának kényes kérdésére is kitért: Franz König bíborost, volt bécsi érseket idézte, aki szerint az intézmények működtetése és az egyházi dolgozók fizetése mellett a források egyharmad részét az egyház sajtójára kellene fordítani.

Az egyház médiaszereplését kerekasztal mellett vitatták meg a világi sajtó meghívott szakemberei. Az MTI, a Népszabadság, a Heti Válasz, a Magyar Nemzet, a Magyar Rádió, az MTV és a HVG egy-egy munkatársa az egyházak kommunikációjával és médiaszereplésével kapcsolatos tapasztalatait ütköztette egymással, és osztotta meg a közönséggel.

Az egyház mibenlétéről szóló teológiai vitának és az egyházi nyilvánosságról folytatott társadalomtudományi diskurzusnak nem lenne szabad elkülönülnie egymástól. A nyelvhasználat különbözősége miatt kommunikációra van szükség. Jézus nagy kommunikátor volt, és az egyházra is közlésformákon keresztül megvalósítható feladatot bízott. Mindig is kommunikációs társadalomban éltünk, az egyháznak azonban a megváltozott viszonyok között is helyt kell állnia, és Krisztustól kapott küldetését a tömegkommunikációs médiumok felhasználásával is végre kell hajtania.

Petri Gábor