e-világ

Az elmúlás, a halál gondolata egyre inkább előtérbe kerül az ősz beálltával, amit a novemberi kert, a pihenni térő természet hangulata csak tovább fokoz. Ilyenkor legfőképpen a krizantém az, amely a kertekből vagy a virágárustól – mint a múló év utolsó virága – szeretteink sírjára költözik. A krizantém több országban – például Angliában – egyáltalán nem a halottak napjához kötődik. A vasárnapi ebédhez megterített asztalon éppúgy előfordulhat, mint egy születésnapi virágcsokorban.

Számos növényfaj tartozik a „krizantém” elnevezés körébe. A nálunk ismert növény kínai eredetű. Már az ókorban, illetve a Krisztus előtti 6. században is ismerték, nemesítették, és a különböző fajtákat olyan mesébe illő nevekkel látták el, mint Aranycsengő, Alabástrom medence vagy Bíbor rákolló.

A krizantémnak a történelem során gazdag jelentésvilága, szimbolikája alakult ki. Kínában az ősz jelképe, valamint az erényesség és a hosszú élet megtestesítője. Ugyanakkor a magányosság szimbólumának is tartották, mert a hivalkodó tavaszi virágoktól félrehúzódva, elkülönülve a ősz nyugalmát élvezi és teszi széppé. A kínaiak körében az év bizonyos napján szokás volt krizantémbort inni annak érdekében, hogy hosszú életűek legyenek. A hinduk és buddhisták számos szertartáshoz használják ma is, például fehér és sárga virágfejekből készített füzérrel díszítik a templomokat, szobrokat és oltárokat. Kínában főleg a szokatlan színű, formájú fajták a kedveltek, melyek olykor igen tekintélyes pénzekért cserélnek gazdát. A koreai művészetben a négy „nemes növény” egyikeként tartják számon a krizantémot a szilva, az orchidea és a bambusz mellett.

A növény a 8. század táján került át Japánba, ahol nagyobb jelentőségre tett szert, mint Kínában. A krizantém Japánban hamarosan az uralkodók, tehát az előkelőség választott jelképe lett, és bekerült a hivatalos címerbe is. A mai napig ünnepet szentelnek neki. Ősidők óta gyógynövényként is alkalmazzák, amely megőrzi az erőt, és hosszú életet biztosít. A mai napig hűsítő italokat, teakeverékeket és illatszereket készítenek belőle.

Egy háromezer éves kínai legenda szerint a ma Japánhoz tartozó Sárkány-szigeten egy olyan gyógynövény termett, amelynek fiatalító hatása volt, de elvesztette erejét, ha felnőtt ember akarta leszakítani. A császár így gyerekeket indított útnak azzal, hogy hozzák el neki a varázslatos füvet, amely örök fiatalsággal áldhatná meg őt. Varázsfű helyett a gyerekek egy arany krizantémmal tértek vissza. (A krizantém szó szerint aranyvirágot jelent.)

A japán legenda szerint Izanagi istent és Izanami istennőt felhőhídon küldték a Földre. Izanami teremtette a szelet, a hegyeket és az óceánokat, ám meghalt, miközben megteremtette a tűz istenét. Izanagi a keresésére indult az alvilágba, hogy visszahozza; rá is talált, ám Izanami maradni akart. Visszatérte után Izanagi levetette ruháit, hogy ezzel megtisztítsa magát. Az ékszerei virágokká változtak: a karkötője írisszé, a nyaklánca arany krizantémmá. – Immár ezer éve egy tizenhat szirmú krizantém a japán császárság és a hosszú élet jelképe; a japán zászlón látható piros kör is egy stilizált krizantém.

Kínai eredete ellenére a krizantém Japánból került Európába az 1700-as évek elején. Először Hollandiában, majd Franciaországban, később Angliában terjedt el. 1830 óta nemesítik, és az 1930-as évektől intenzíven termesztik. Míg az 1950-es évekig a nagy virágú fajtákat kedvelték, később az egyszerűbb, féltelt vagy szimpla színes virágú fajták váltak divatossá. A növény érdekessége, hogy a nappalok rövidülésének a hatására kezdenek kifejlődni a virágai.

Mint minden más jelentősebb haszonnövénynek, a krizantémnak is kialakult egy sajátos, európai szimbolikája, melynek eredete vitatott. E szerint a krizantém a pihenés, a nyugalom kifejezője. Az ajándékba kapott virág üzenete: „csodálatos barát vagy”. A fehér virágú az igazságot, a sárga a mellőzött szerelmet, a vörös a szeretetet jelképezi. A növény gyógyító hatása sem ismeretlen az európaiak előtt, mely mutatja a természet bőkezűségét: virága ugyanis gyulladás-, illetve vérnyomáscsökkentő hatóanyagot tartalmaz. Emésztési problémák kezelésére is használható. A sárga krizantém virága a leghatékonyabb a láz és a fejfájás csillapítására. A meleg időjárás okozta kellemetlenségek ellen, valamint külsőleg alkalmazva szemgyulladás enyhítésére is alkalmas. A szirmok enyhén fanyar ízüknek köszönhetően kiváló salátaízesítők. Számunkra idegennek tűnhet, de a Távol-Keleten igazi csemegeként fogyasztják.

Bár a köztudatban a krizantém egyértelműen a halottak napjához, a temetőkhöz kapcsolódik, ez a csodálatos virág színeivel, felhasználási lehetőségeivel, őszi pompájával éppen az élet, az élni akarás jelképe. Nyilván nem véletlenül…

Benkovics Sándor