Egyházunk egy-két hete

Hács kis zsákfalu a somogyi dombok között; az itt lakó evangélikusok száma nem éri el a száz főt. A maroknyi kis közösség tagjai október utolsó szombatján renovált templomukért és az új harangért adtak hálát. A szentelések szolgálatát Ittzés János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke végezte.

1936-ban, a templom építésének évében a gyülekezetnek nem volt helyben lakó lelkipásztora, viszont Simon Lajos kántortanító áldásos tevékenysége nyomán – a helybéliek összefogásának eredményeként – e közösség is templomot építhetett. 1993-ban – Madarász István szolgálata idején – az egykor államosított iskolájuk után kárpótlásként kapott összegből tudtak komolyabb beruházást megvalósítani, és renoválták az épületet. Ekkor cserélték ki rajta a műemlék palát is. Régi tervük volt, hogy a toronysisakot is hasonló palával fedjék be, ezért önerőből meg is vásárolták a szükséges mennyiséget. Amikor azonban alaposabban megvizsgálták a tetőzetet, kiderült, hogy a kötési pontokon elrohadtak a fagerendák, és ennek következményeként megbillent a teljes tetőszerkezet. Az épület balesetveszélyessé vált.

A faluban gyűjtést szerveztek a templom megmentésére; az akcióhoz az önkormányzat is csatlakozott. Az egyházmegye 1,2 millió forinttal támogatta az értékmentést. A teljes körű felújítás munkálatainak menetét az Európai Unió által kiírt SAPARD-pályázaton nyert pénzösszeg gyorsította meg. A beruházás összesen 23,5 millió forintba került. „Az összefogás nem ismert felekezeti és egyéb határokat. A helybéli katolikusok, a jó szándékú hácsi és környékbeli emberek támogatása is hozzájárult a végeredményhez” – mondta Aradi György lelkész a templomszentelés utáni közgyűlésen. Jótékonysági hangversenyeket is szerveztek, valamint az elmúlt években a gyülekezet tagjai több mint egymillió forintot adtak össze templomuk javára. Ha forintosítanánk az elvégzett társadalmi munkát, milliós nagyságrendben lenne mérhető; így sikerült vizesblokkot kialakítani a templomban. Még a hittanos és konfirmandus fiatalok is segédkeztek a munkálatoknál.

A hácsiak örömét tetézte, hogy az ünnepi istentisztelet keretében sor kerülhetett a közadakozásból elkészített, új, 134 kilogramm súlyú „nagy” harang felszentelésére is. Immár három evangélikus harang hirdeti Isten dicsőségét a faluban.

Ittzés János Jn 11,28–40 alapján tartott igehirdetésében a harang szaváról szólt. Egy régi bölcsesség szerint ugyanis a harang az élőket hívogatja, a halottakat elsiratja, és a villámok erejét megtöri. Hívja azokat, akik az élet terhétől nem menekülni akarnak, hanem Jézusnál szeretnének megnyugvást találni. De ne felejtsük, hogy a harang szavát az élők hallják, ezért nem a halottakat, hanem a két lábon járó halottakat siratja el. A püspök végül kiemelte, hogy elsősorban nem a természeti jelenségek viharait csitítja el a harangszó, hanem a szívek, a hangulatok, a veszekedések villámait, amelyek sok helyen ott vibrálnak a levegőben. Halljuk meg tehát Isten békességre hívó szavát a harang zúgásában és abban az épületben, amely hirdeti, hogy Jézusban miénk minden – hangsúlyozta a püspök.

Menyes Gyula

Regionális hozzárendelés: Hács–Kisberény Evangélikus Társegyház