Kultúrkörök

A reformációi hét keretében jubileumi programsorozat vette kezdetét a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban október 27-én. Az intézménynek ugyanis a jelenlegi a kétszázadik tanéve. A bicentenáriumi megemlékezés nyitánya a Vörösmarty Mihály Általános Művelődési Központban tartott díszünnepség volt.

– Mindennapi munkánk mellett tulajdonképpen az egész tanév a jubileum jegyében fog telni, ezért az oktatás folyamatában felhívjuk a diákok figyelmét a kétszáz éves múlt jelentőségére. Hagyományos programjainkon kívül számtalan újszerűvel is jelentkezünk majd, májusban pedig egyházi ünnepéllyel és egy nagy közösségi rendezvénnyel zárunk. Minden hónap első hétfőjén jelenlegi és öregdiákok előadásai várják a fiatalokat – tájékoztatta lapunkat Ónodi Szabolcs igazgató. – Fontos számunkra, hogy mit tudunk tárgyi feltételekben hozzátenni ahhoz a kétszáz éves hagyatékhoz, melyet elődeink megteremtettek. Egy olyan közösségi teremre lenne a legnagyobb szükség, ahol egyidejűleg akár ezren is elférünk, hogy valóban közösen tarthassuk meg ünnepeinket. Ez a testnevelés ügyét is szolgálná, vagyis tulajdonképpen egy sportcsarnokról van szó, amelynek tervezett megépítésével Bonyhád versenysportjára, lakosságára is gondolunk – tette hozzá az intézmény vezetője.

A bicentenáriumi nyitóünnepségen elhangzott köszöntőjében Krähling Dániel esperes elmondta: kétszáz éve arra törekedtek hazánk vezetői, hogy elnémetesedjen az ország. Ekkor jött létre Sárszentlőrincen a gimnázium, mely 1870-ben került át Bonyhádra. Az iskola nem mondott le arról, hogy értelmiséget neveljen, s a nemzetiségek közti békét mindig meg tudta őrizni. „Remek magyar hazafiakat szeretnénk nevelni. Jó visszatekinteni, és látni, hogy a múltban ez így volt: elfogadásra – is – neveltek, s nekünk szintén ez a feladatunk” – zárta beszédét az esperes.

A rendezvények fővédnöke Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület püspöke nyolc védnök – egy fő a szülők képviseletében és hét öregdiák – mellett. A szeptemberi tanévnyitón az intézmény udvarán szökőkutat avattak; a mellette elhelyezett padokon szívesen üldögélnek a diákok.

A gimnázium vezetősége a jubileumi tanév alkalmából Adománylevelet alapított, melyből a megnyitón Ónodi Szabolcs hatot nyújtott át.

– Ők hatan nagyon sokat tettek azzal, hogy a ’90-es évek elején felismerték: a bonyhádi gimnáziumnak dinamikusabb jövője lehetne, ha visszakerülne régi tulajdonosához – mondta el az igazgató. – A kitelepítések miatt már csak szórványban élnek evangélikusok a beiskolázási körzetünkben, épp ezért az egyháznak nem volt célja, hogy az elsők között kérje kötelékeibe a bonyhádi gimnáziumot. Hogy ez mégis így történt, abban elévülhetetlen érdemei vannak a díjazott hat embernek. Krähling Dániel kezdeményezte az ügyet városi képviselőként; Oroszki István, Bonyhád akkori polgármestere felkarolta az ötletet, dr. Harmati Béla püspök meggyőzte az egyház vezetőit, dr. Frenkl Róbert országos felügyelő kompromisszumteremtő képességeivel segített, Platthy Iván államtitkár pedig „levezényelte” az állam és az egyház közötti tranzakciót. Amikor átvették az intézményt, közel ötszázmillió forintot irányítottak a bonyhádi gimnázium rekonstrukciójára; ebben elévülhetetlen érdemei voltak Szemerei Zoltánnak, az egyház gazdasági ügyekért felelős munkatársának – fejtette ki Ónodi Szabolcs.

A bicentenárium nyitórendezvényén Gáncs Péter püspök ünnepi szavait a Lukács evangéliumából vett történetre építette, mely a tizenkét éves Jézusról szól, aki hallgatta és kérdezte a tanítóit.

Az ünnepségen a Lutheránia énekkar szolgált dr. Kamp Salamon vezényletével. Másnap a bonyhádi gimnáziumban vendégül látták az evangélikus iskolák pedagógusainak delegációját. Erre a napra ellátogatott az intézménybe Magyar Bálint oktatási miniszter is, és előadást tartott az oktatás reformjáról, a tankönyvek felülvizsgálatáról.

Máté Réka