Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2005 - 45 - A bonyhádi gimnázium története

Kultúrkörök

A bonyhádi gimnázium története

– 1806 őszén megkezdődött a tanítás a Tolna megyei Sárszentlőrincen az evangélikus kisgimnázium első osztályában

– 1831-től kezdve két tanéven át az iskola tanulója volt Petőfi Sándor

– 1870-ben az algimnáziumot átköltöztették Bonyhádra, itt folytatódott a tanítás

– 1893-ban jelentős államsegéllyel itt épült fel Tolna megye első tornacsarnoka

– 1897-től a bonyhádi evangélikus algimnázium egyházi fenntartói rendszeres segélyt biztosító szerződést kötöttek az állammal; ezután az iskola személyi kiadásainak a kétharmadát az állam fedezte

– 1906 szeptemberében – a centenáriumi ünneppel egy időben – megkezdődött a főgimnáziummá való fejlesztés

– 1906 és 1908 között felépült az új főgimnáziumi épület, amelyet 1908 októberében vettek birtokba a diákok és a tanárok. A régi algimnáziumi épületből internátust alakítottak ki

– 1910-ben zajlott le az első érettségi vizsga huszonhárom végzőssel

– 1914-től 1916-ig a gimnáziumban tanult Illyés Gyula

– 1919 június elején az iskolát államosították

– 1919 augusztusában a gimnázium újra visszakerült egyházi tulajdonba

– 1924 szeptemberében az iskola reálgimnáziummá vált

– 1948 júniusában a gimnáziumot államosították

– 1948 szeptemberétől négy évfolyamos gimnázium, humán és reál tagozattal

– 1949 őszétől az iskola neve: Állami Petőfi Sándor Általános Gimnázium

– 1965-től az iskolareformmal a gimnázium egységessé vált, fokozatosan megszűnt a humán és a reál tagozat. Az iskola neve: Petőfi Sándor Gimnázium

– 1992 óta újra egyházi intézmény: Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium