Kultúrkörök

A Magyar Örökség díjjal kitüntetett Evangélium Színház kettős ünneppé avatta a reformáció emléknapjának előestéjét. Fennállásának 15. évfordulóját egy olyan magyar író ősbemutatójával tette emlékezetessé, akinek színműve régóta nem szólalt meg magyar színpadon. A Duna Palota szép dísztermében október 30-án mutatták be Nyírő József A próféta című, 1949-ben íródott gyönyörű művét.

Azt hiszem, sokan voltunk, akik a színházba indulás előtt egy pillanatra beletekintettünk könyvszekrényünkbe, hogy a polcain oly sokáig rejtőzködő, fehér, halinakötésű sorozat segítségével már előre magunkba szívjuk Erdély tiszta levegőjét, azt a varázsos légkört, amely a maga balladás hangulatában először tárta elénk a székely nép múltját, sorsát – az erdélyi ember elhagyatottságában is végtelen hitét –, hol könnyet csalogató, hol mosolyra fakasztó mindennapjait.

A Székelyzsomboron, Csík megyében született, de művét már Waldkirchenben író Nyírő A prófétát tartja élete egyik legszebb drámájának. Úgy gondolom, csatlakoznak hozzá a színmű megismerői is. A mélységesen vallásos bibliai történet és Keresztelő János (megformálója O. Szabó István Jászai-díjas színművész) hittel teli szavai templommá tették a színpadot, nem szólva a hívő kereszténnyé váló Moises ben Mochemet alakító Bitskey Tibor Kossuth-díjas érdemes művész arcjátékáról, szeme villanásáról, végtelenül nyugodt, szinte „mozdulatlan” mozdulatairól… Élmény volt Körtvélyessy Zsolt Jászai-díjas színművész játéka (Heródes szerepében), Iván Ildikó (Heródiás), Juhász Mónika (Salomé), Lénárt László (Sirach) és a három heródiánus – Gyurin Zsolt, Mucsi Sándor és Farkas Tamás –, valamint Bor Viktor, Rékai Nándor, Szabó Péter, Milka Julianna és Medgyessy Pál alakítása.

Érdemes lenne minden szerepet egyenként elemezni, mert mindenki – érezve a feladat jelentőségét – igyekezett tehetsége legjavát adni a ma is igen időszerű műben.

Méltó volt a bemutató az íróhoz, a témafelvetéséhez, amelyben kétségtelenül főszereplő volt a fáradhatatlan szervező, rendező, Udvaros Béla.

A díszlet- és jelmeztervező Huros Anna Mária ismét kitűnően találta meg a korszerű jelmezek és díszletek finom vonalú beillesztését a napjaink kívánta tervekbe. Mindezt nagyszerűen fogta keretbe a jól választott zenével Murányi Ágnes.

Az előadás előtt köszöntőt és bevezetőt mondott dr. Medvigy Endre irodalomtörténész, a Nyírő-hagyaték gondozója. Szép este volt.

A nagy sikerű ősbemutató mellett röviden emlékezzünk meg a mindig – sokszor nagy nehézségek közepette is – változatlan hittel, szeretettel működő Evangélium Színház tizenöt esztendejéről!

A színház megalapításának gondolata Udvaros Béláé volt; a kezdeményezést a Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület két akkori vezetője, dr. Szentágothai János és ifj. Bartók Béla hamarosan felkarolta.

Az első előadás Tamási Áron Hegyi patak című drámai színjátéka volt 1991. október 30-án, a következő pedig Németh László A két Bolyai című, négyfelvonásos színműve Bitskey Tibor és O. Szabó István főszereplésével. Ezután hazai és külföldi írók – Illyés Gyula, Márai Sándor, Sík Sándor, Ibsen, Thornton Wilder – értékesebbnél értékesebb művei, illetve a Főrévi karácsonyi pásztorjáték és Kovách Aladár Téli zsoltár című drámai játéka követték egymást. Minden bemutatót nagy várakozással és örömmel fogadott a közben szinte nagy családdá alakult színházi közönség; az előadásokra már egymást köszöntve érkeznek a nézők a Duna Palota dísztermébe.

Schelken Pálma