A hét témája

Néhány ezresért bárki megtudhatja, hogy „előző életében” kínai táncosnő, esetleg afrikai nőstény zebra volt-e. Emberek tucatjai pedig meg is fizetik az árát az efféle elemzéseknek. Mások karmájuk negatív hatásaitól próbálnak apró színes kövekkel megszabadulni. Középkori elődeik forgalmát megszégyenítve osztják a sorszámot a jelentkezőknek korunk boszorkányai, hogy aztán mindenféle tűket szurkáljanak a nem kedvelt embertársat jelképező viaszfigurákba. Egy lakótelepi ablakban szerelmi bontó- és kötőszolgáltatásokat ajánl egy üzletember, emelt díjas telefonszámok felhívásával pedig ráolvasást kérhetünk fájó testrészünkre. Mindeközben Krisztus evangéliumát a rációra hivatkozva a társadalom nagy része megveti; napjainkban népszerűbb a mágia, mint évszázadokkal ezelőtt.

A minap reklámújságok között bukkantam arra a szórólapra, mely az úgynevezett „hermetikus jógát” ajánlja a varázslatot kedvelők figyelmébe. A hirdetett tanfolyamra jelentkezők hetente egyszer gyűlnek össze egy általános iskolában, hogy elsajátítsák a módszert. A kurzus annyira komplex, hogy pontokba szedve adnak róla tájékoztatást: „Önmagunk feltárása ezen univerzális rendszeren keresztül; a mikro- és makrokozmoszok összehangolása; kifinomultabb testeink megélése; különböző jógarendszerek gyakorlati megtapasztalása; a mágia típusainak és szintjeinek megismerése; alkímiai és hermetikus pszichológia.”

Talán a szórólap szerkesztője is sejtette, hogy kicsit bonyolultnak tűnhet mindaz, amit egy oldalra összehordott. Ezért kerülhetett a lap aljára az a mondat, mely már nem felháborítóvá, sokkal inkább komikussá teszi a reklámot: „Ha már nem találja a vezérfonalat a jelenkori spirituális káoszban, ez a Hermész Triszmegisztosz tanításain alapuló, integrált, tantrikus, analógiás rendszer biztos tájékozódási ponttá érik mindenkiben.” Azt hiszem, aki számára teljesen világos, hogy miről van szó, az megérdemli, hogy ingyen váljék a tanfolyam hallgatójává.

László Jenő Csaba