Keresztutak

Egyre többen vallják a kereszténységben, hogy a jövőben az egyház Isten akaratát az ökumenikus együttélésben, a közös bizonyságtételben, valamint a Krisztusban való egységes látásban és közösségben valósíthatja meg. Ez pedig a részekre tagolt egyházban nap mint nap az egység megtalálásának feladatát rója a gyülekezetekre és vezetőikre. Ebben segít a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa, mely november 28-án tartotta éves beszámoló közgyűlését a tanács székházában.

A program dr. Márkus Mihály református püspök imádságával, a Szentlélek segítségül hívásával kezdődött. Ezután két jelentés összegezte az év eseményeit.

D. Szebik Imre elnök-püspök jelentésében három olyan területre mutatott rá, amelyeken közösen dolgoztak az egyházak az év folyamán. Az első az ökumené munkálása volt. Ennek során készült el az esküvői szertartás rendje, melyet a lelkészek örömmel fogadtak és használnak is. De ide tartozott a Charta Oecumenica elfogadása és nyolc egyház által való ünnepélyes aláírása is. A továbbiakban szükség lenne ennek a gyülekezetek szintjére való átvitelére, mert a benne foglaltak csak ezen a szinten valósulhatnak meg.

A második terület az úrvacsora (oltári szentség) kérdése volt. A gyülekezetekben erősödik a szentség iránti vágy. Egyre több helyen egyre gyakrabban vehetnek úrvacsorát a hívek, de vannak még feladataink az intercommunio, a szentség közös vételének bevezetése és gyakorlása területén. A katolikusok és az ortodoxok között nincs akadály, de a protestánsoknak és a katolikusoknak még sokat kell beszélgetniük, sok akadályt kell legyőzniük.

Harmadikként az istentiszteleti élet került reflektorfénybe. A gyülekezet részéről az istentiszteletre járás gyakoriságát, az igére való szomjúságot kell említeni, az igehirdetők részéről pedig a még lelkiismeretesebb felkészülést és igetanulmányozást.

Dr. Bóna Zoltán főtitkár jelentésében négy témakört hozott a közgyűlés elé: a teológiai, a nemzetközi, a missziói és az operatív munkát.

A teológiát, a hitigazságok rendszeres és módszeres kutatását a tagegyházak felekezetenként művelik. Ma azonban egyházi és társadalmi szempontból is szükséges, hogy akár konkrét individuál- és szociáletikai kérdésekben is kifejeződjön az egyetemes krisztusi igazság, értékrend és ethosz. Ennek kiváló eszköze az éppen nyolcvanéves Theologiai Szemle, melyet a MEÖT ad ki.

A nemzetközi ökumenikus munka kulcsszava ebben az évben Európa volt, az európai integráció és az ehhez kapcsolódó események. Az Európai Unió alkotmányos szerződésének elutasítása újra felvetette ökumenikus körökben az egyházak európai helyzetének a kérdését. Az Európai Egyházak Konferenciája (EEK) feltette a kérdést a tagegyházaknak: „Milyen Európát szeretnénk?” Mintegy válaszként a napokban jelent meg a szervezet globalizációval kapcsolatos állásfoglalása.

2007-ben az Egyházak Világtanácsa Porto Alegrében tart nagygyűlést, és Nagyszebenben lesz a III. európai ökumenikus nagygyűlés.

A missziói munkával kapcsolatban Bóna Zoltán megemlítette a Balatonszárszón évente megtartott lelkészi csendesnapokat, illetve az országos protestáns napok keretében több helyen is szervezett missziói és evangélizációs alkalmakat. Ide tartozik még az ökumenikus imahét, a Gyermek- és Ifjúsági Bizottság programjai, valamint a nők világimanapja is. A főtitkár elmondta, hogy társadalmi szempontból jelentősek voltak az ortodox és a protestáns napok rendezvényei.

A közgyűlés részletesen megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta a jelentéseket. Ugyancsak elfogadták a 2004. évi zárszámadást és a 2006. évi költségvetést, melyet Szemerei Zoltán, a számvizsgáló bizottság elnöke terjesztett elő.

Alapszabály-módosítást is tárgyalt és jóváhagyott a közgyűlés. Az eddigi két alelnök helyett ezentúl hármat választanak: az ortodoxok is kapnak egy alelnöki tisztet. A közgyűlés titkos szavazással Magyar István protoiereit, a budapesti Nagyboldogasszony ortodox székesegyház lelkészét választotta meg a posztra; munkájához az egyház Urának áldását kérték. A közgyűlés dr. Mészáros Kálmán baptista egyházelnök imádságával zárult.

Tóth-Szöllős Mihály