A hét témája
Hideglelés
Nagy megdöbbenést okozott számomra a Cool Tv Hungaricum című rajzfilmsorozata. A műsor méltó a tévécsatorna nevéhez – mely az angol nyelvben eredetileg „hideget”, „hűvöset” jelent –, hiszen az egészséges lelkületű nézőt e sorozattól kirázza a hideg. A Hungaricum főszereplői ugyanis magyar történelmi személyiségek, akik teljesen anakronisztikus módon válogatott ocsmányságokat követnek el.
A rajzfilm címe határozottan üdítőnek hat az amúgy értéktelen és ízléstelen filmeket gyakorta műsorára tűző csatorna kínálatához képest: a Cool Tv-n hatodrangú rapper vezette autóbontós műsor ugyanúgy fellelhető, mint egy melegbárról szóló filmsorozat. Szóval a címből kiindulva akár igényes, értéket közvetítő program is lehetne a Hungaricum, de mégsem az.
A Hungaricum korhatáros rajzfilm. Kizárólag tizennyolc éven felüli fiataloknak szól, bár ez már csak a főcím alatt tudható meg – ugyanis ekkor jelenik meg a kis tizennyolcas szám egy piros karikában. A műsoridő mindössze tíz perc, de a cselekmény színvonalából kifolyólag ötvenes IQ felett már két perc után agyzsibbadást okoz.
Nehezen lehet csak meghatározni, hogy mi is az egyes epizódok cselekménye. E sorok írója összesen három percet látott az egyik részből, de az is „több volt a jónál”. Szerepelt benne fehér lóval nemi életet élő Széchenyi István-klón éppúgy, mint apácákkal táplálkozó hétfejű Süsü sárkány. (Egyébiránt Süsü egyik feje – talán az esélyegyenlőség jegyében – az autistákra jellemző vonásokkal bírt…) A külsőségekben erősen a South Park című sorozatra hajazó műben Dózsa Györgyöt is ábrázolták – lila színű hawaii ingben, miközben tüzes trónján ülve gyermekeket éget meg. A tetőpont az a jelenet volt, amikor a fent nevezett szereplők közösen pornófilm forgatásába fogtak, melyben Szűz Mária és egy szakasznyi svájci gárdista volt a főszereplő…
Ennyi borzalom, ennyi undorító dolog a legkisebb összefüggés nélkül, mindössze három perc alatt. Hogy mi történhetett a hátralévő hét percben és a sorozat többi epizódjában, arról nincsen tudomásom. Ám jobb bele sem gondolni.
Szerencsére már volt, aki feljelentette az Országos Rádió és Televízió Testületnél (ORTT) ezt a botrányos rajzfilmsorozatot műsorára tűző csatornát, mégis számos megválaszolatlan kérdés előttünk áll még.
Ki és mikor adott sugárzási engedélyt ennek a már sokadszorra közbotrányt okozó csatornának? Hogyan lehetséges az, hogy amíg keresztény tv-műsorok szinte csak rossz időpontban vagy egyáltalán nem kerülhetnek műsorra, addig egy kirívóan magyarság- és kereszténységellenes rajzfilm esténként műsoridőt kap? S végül hogyan válhatott „hungaricummá” az ízléstelen, az erkölcstelen, az undorító, miközben devalválódnak a keresztény és nemzeti értékek?
Kérdések vannak, válaszok annál kevésbé. Egyben azonban biztosak lehetünk: ha a Hungaricumot be is tiltják egyszer, úgyis lesz olyan műsor, amelyik majd az örökébe lép. Amíg a közízlést a tömegsodorral szemben nem lehet a megfelelő irányba formálni, addig mindig lesznek újabb és újabb szabados és visszataszító műsorok.
Hogyan lehet a nézőt megtanítani arra, hogy ne legyen vevő az igénytelenre? Ez az igazi kérdés!
Chladek Tibor