Keresztutak

Különleges találkozóra került sor november 29-én a katolikus, a református és az evangélikus egyház képviselői között. A megszokott és rendszeres találkozók közül a mostani azért emelkedik ki, mert a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsa, valamint a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház püspökei találkoztak egymással.

A résztvevők a hitélettel kapcsolatos ökumenikus teendőket igyekeztek öszszehangolni. A három egyház képviselői megtárgyalták az aktuális társadalmi és politikai problémákat is.

Az egyházi vezetők egyeztették álláspontjukat, valamint az ezekkel kapcsolatos feladatokat.

Ehhez kapcsolódóan december 5-én Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke, Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, valamint Streit Sándor, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke közös sajtótájékoztatót tartott, melyen elhangzott, hogy 1990-ben, a rendszerváltozás kezdetén az állam és az egyházak közeledése, együttműködése indult el. Azóta az egyház vezetői és szakértői nyitottak a konstruktív tárgyalásra, de továbbra is kérdés, hogy az állami vezetés miként kíván ebben partner lenni.

Felelősséget érezve az egyházi intézményekben oktatott 108 ezer diákért, a szociális intézményekben gondozott 14 ezer idős, beteg, rászoruló emberért, illetve intézményeik 14 ezer munkatársáért az egyházak aggodalmukat fejezik ki az oktatási és szociális szférából történő jelentős forráselvonás miatt. Az egyházak különösen is méltánytalannak tartják, hogy a 2006. évi költségvetési törvény tervezete tovább diszkriminálja az egyházi szociális és közoktatási intézményeket, az állami és önkormányzati intézményeknél nagyobb terhet hárítva rájuk.

A jövő évi költségvetési elvonások az egyházi oktatási, szociális intézmények és közgyűjtemények fizetésképtelenségét eredményezhetik, valamint veszélyeztetik működőképességüket és fenntarthatóságukat.

A négy történelmi egyház kéri a törvényhozókat, hogy kerüljék el olyan, az alkotmánnyal és az Alkotmánybíróság korábbi határozataival is ellentétes törvények megalkotását, amelyek a társadalom bizonyos csoportjai, különösen a vallásos emberek és az egyházaik által fenntartott intézmények számára további súlyos esélyegyenlőtlenséget eredményeznek.

Horváth-Hegyi Olivér