evél&levél
Adventi gondolatok
Mária énekének bevezetőjével köszöntlek titeket: „Magasztalja lelkem az Urat, és az én lelkem ujjong Isten, az én Megtartóm előtt…” (Lk 1,46–47)
Az ünnep előtti készülődésben szeretném, ha megállnánk egy kicsit, s együtt gondolnánk arra, aki két évezreddel ezelőtt megszületett érettünk. Tudom, hogy nem kapjátok fel a fejeteket erre a hírre, hiszen piciny korotoktól fogva tudjátok. A karácsony mindnyájunk legkedvesebb ünnepe.
Kérlek, kedves Olvasó, hogy gondolj most gyermek önmagadra, jussanak eszedbe az első karácsonyok! Idéződjék fel szívedben az ünnep hangulata, illata, édesanyád kalácsának íze, ölelő karja. Most is olyan ujjongó, örömteli, kicsit misztikus várakozás van benned? Vagy már megfakult az öröm, kiégett az ujjongás, s nagyjából a temérdek munka, az ajándékozás már egyáltalán nem felhőtlen öröme terheli lelkedet, s telepszik rá az adventi időszak mindennapjaira? Esetleg félsz, hogy nem lehet veled a szülőd vagy kedves gyermeked? Talán arra gondolsz, akit elveszítettél, s mély gyász ül lelkeden…
Töröld ki szemed sarkából a könnyet! Jó hírt mondok: lehet, mindenkinek lehet olyan igazi, első karácsonya! Ehhez csak meg kell látnod a jászolban fekvő kisded égi szemeit, valóban el kell hinned, hogy ő, amint nyújtja feléd gömbölyded, kicsiny karjait, arra vár, hogy fogadd szívedbe, öleld át! Vele megkapod mindazt, amit elveszettnek hittél, vagy eddig csak reméltél!
Szeress!
Szeresd őt, aki felcserélte érted a menny dicsőségét a barlangistálló szennyével! Szeresd azt is, aki az év folyamán akár hetente komolyan megbántott vélt vagy valós sérelmek miatt! Szeresd azokat, akik nélkülözik az otthon melegét, s a napi kenyerüket alig-alig tudják megvenni! Szeresd azokat, akik mások levetett ruháját kényszerülnek hordani, vagy a kukákból próbálják éhségüket csillapítani!
Kérlek, most nézz önmagadba, lásd meg, hogy a betlehemi gyermek könyörög értük, benned! Igen, ott van benned az élő szeretet!
Ugye, kedves Olvasó, most már másként indulsz tovább? Talán már együtt tudod énekelni Máriával: „Magasztalja lelkem az Urat, és az én lelkem ujjong Isten, az én Megtartóm előtt…” Ámen.
Áldott, örömteli adventet kíván:
Cserági Istvánné Mária (Kissomlyó)