Kultúrkörök

A magyarországi sajtó történetének egyik sajátos vonása, hogy benne az evangélikus egyház képviselői kezdettől fogva vezető szerepet vittek. Közismert, hogy Rát (Ráth) Mátyás győri lelkészünk volt az első magyar nyelvű lapnak, a Magyar Hírmondónak az alapító szerkesztője, de azt már kevesebben tudják, hogy első női szerkesztőnk a Pesti Evangélikus Egyház igazgató tanárának, Kánya Pálnak a leánya: Szegfi Mórné Kánya Emília volt.

A szabadságharcot követő megtorlás legnehezebb éveiben történt, hogy Petőfi egykori jó barátja, Pákh Albert azzal a kérdéssel fordult a már addig is több írásával jelentkező Kánya Emíliához, hogy nem volna-e kedve önálló lapot szerkeszteni. Emília tudta, hogy a korábbi években még számíthatott volna Mária Dorottya nádorné pártfogó segítségére, hiszen édesapja a nádori gyermekeket latin nyelvre oktathatta. De 1859-ben, amikor az engedélykéréssel Protmann pesti rendőrfőnökhöz fordult, az özvegy nádorné már halott volt. Kánya Emília első lépésének az eredménye merev elutasítás volt.

A bátor asszony mégsem hátrált meg. Tudta, hogy az ország katonai kormányzója, Benedek Lajos táborszernagy éppenséggel evangélikus. Felment tehát hozzá a budai Várba, és rávette a kezdetben ellenkező urat, hogy a négygyermekes édesanyának végül is megadja a lapalapítási engedélyt. (Mellesleg Benedek volt az, aki Székács József püspök unszolására közbenjárt Ferenc Józsefnél a császári pátens visszavonása végett.)

A politikai körülmények 1860-ra váratlanul kedvezővé váltak. Megszülethetett Kánya Emília szerkesztésében a két évtizeden át népszerű Családi Kör című folyóirat. A Fehér Hajó utca 8. belvárosi szerkesztőségébe olyan kiváló személyiségek nyújtották be írásaikat, mint Arany János, Jókai Mór, Pákh Albert, Mikszáth Kálmán, Reviczky Gyula, Greguss Ágost, Tompa Mihály, Szendrey Júlia és sokan mások.

Nem a feminizmust, hanem a női egyenjogúságot, a hazafias nemzeti fejlődést, a szépért és a jóért való lelkesítést képviselték a Családi Kör cikkei.

Kánya Emili szervező aktivitása ennél is sokoldalúbb volt. Az első magyar szerkesztő asszony munkásságának ugyanis csak egy része volt a lap irányítása és az újságírói tevékenység. Nevéhez fűződik a Magyar Nők Évkönyvének a szerkesztése is. Ő kezdeményezte a Magyar Hölgyek Könyvtára című sorozat elindítását, amelynek nyolcvannégy kötete jelent meg. Ő szervezte meg az első Írói Segélyegyletet, részt vett az Országos Leányárvaház és Nőképző Egylet alakításában, és elsőként foglalkozott a Petőfi Társaság alapításával.

Kánya Emília lapja 1880-ban szűnt meg; ekkor fiához költözött Fiumébe, itt hunyt el hetvenhét éves korában, 1905. december 29-én. Visszaemlékezéseit, számos egyházi és társadalmi érdekességű eseményt feljegyző emlékeit Réges-régi időkről címmel 1998-ban jelentette meg a Kortárs Kiadó.

Méltó, hogy halálának centenáriumán fejet hajtsunk a méltánytalanul elfeledett első magyar szerkesztőnő emléke előtt.

Dr. Fabiny Tibor