A hét témája
Meghívás egy közös útra
Mi ragadja meg a figyelmünket egy új kiadványban? Figyelemfelkeltő cím, vadonatújnak ígérkező vagy önigazolást kínáló tartalom, esztétikai ingerküszöbünket technikailag ostromló fedélterv vagy az előzetes érzés, hogy itt végre mea res agitur? Esetleg egy másik, különleges szempont. Például az, hogy szakemberek vagyunk a témában.
A Luther Kiadó gondozásában néhány héttel ezelőtt a fenti címmel megjelent könyvecske első ránézésre egyik esetre sem példa. A borítólapján álló, kissé németesen csengő főcím alatti eligazításból megtudjuk, hogy az Ausztriai Egyházak Ökumenikus Tanácsának szociális nyilatkozatát tartjuk a kezünkben. Na bumm. Ez sem a miénk. Fogalmam sincs, hány egyház tartozhat az AEÖT-höz (németül biztos ÖRÖK-nek vagy ÖRKÖ-nek hívják). Valószínűleg ott is katolikus túlsúly van, ők szoktak kiadni szociális nyilatkozatokat. A fedélterv… inkább szimbolikus… Semmi dombornyomás, se komplementer színek, se 3D-s csillogó betűk. Helyette viadukt, távvezeték, gazdagok házai városi zöldövezetben. Legfelül mélykék ég (a szegények talán egyetlen kitartó társa). Gazdag ház és szegény ég között felhő. Talán fehér. Vihart hoz vagy derűt? Még egy szó a borítón: Eszmecsere. Kezd érdekelni. Kinyitom.
Az első oldalakon kiderül, hogy a beígért eszmecserére nem az ismeretlen osztrák szervezet hív, hanem az MTA és az EHE (Evangélikus Hittudományi Egyetem) közös vállalkozásaként működő Szociáletikai és Ökumenikus Kutatócsoport. Ez már a második kiadványuk, előkészületben van még vagy három. Profik lehetnek, mert konferenciát is szerveztek a könyv bemutatója kapcsán, jó nevű osztrák és magyar előadókkal. A meghívó itt lóg a könyvesboltban: a konferencia február 10-én 14 órakor kezdődik az EHE nagytermében. Meghívott előadó Herwig Sturm evangélikus püspök, Christine Gleixner, az AEÖT volt elnöke, Mihail görög ortodox metropolita és Michael Chalupka magiszter Ausztriából. A magyar szociológusok közül Szalai Júliát (az MTA Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa) és Ferge Zsuzsát (az ELTE Társadalomtudományi Karán működő Szegénységkutató Központ vezetője) hívták meg. Teológusként Kránitz Mihály katolikus, Fazakas Sándor református és Reuss András evangélikus teológiai tanár ad elő. Miről is szól ez a nyilatkozat?
A közlemény tíz fejezetből áll; az első és az utolsó arról szól, hogy az egyházaknak miért van és mi a feladatuk jelenleg a világban zajló folyamatok, irányvonalak és események láttán. Ahhoz, hogy a nyilatkozat megfogalmazói tizennégy keresztény osztrák egyház képviseletében választ adhassanak erre az átfogó kérdésre, szűkebb területekre osztották a kritikus világfolyamatokat. Így kerülnek sorra a művelődés, a média, az emberi kapcsolatok, a szűkebb és tágabb kulturális környezet, a munkára épülő társadalom, a gazdasági-szociális biztonság, a béke és igazságosság, illetve a természeti környezet (vagyis a teremtettség) megóvásának legégetőbb kérdései.
A nyilatkozat módszeréhez tartozik, hogy elemző kitérések helyett csupán megállapít. Sehol nem találkozunk moralizálással, pártpolitikai erők által jól meglovagolható kijelentésekkel, az egyházak különleges politikai vagy társadalmi státusa iránti igényformálással, ellenben a szöveg minden sorát átjárja a keresztény emberek vagy közösségek különleges felelősségének a ténye és az Isten megtartó szeretetébe vetett, közösen megvallott hit ereje. A szöveg feltűnő erőssége, ahogy ezt az erőt használja: konkrétan, szókimondóan, új döntéseket hozva és vállalva őket.
A magyar olvasó jó néhány olyan kérdésére is választ kaphat a könyvből, amelyre a magyarországi egyházi nyilatkozatokban eddig esetleg még csak nehezen vagy egyáltalán nem talált. Ilyen problémafelvetés többek közt, hogy miért kell foglalkoznia az egyháznak a nők helyzetének javításával, az idegenek befogadásának elősegítésével, a civil szervezetekkel való kapcsolat erősítésével, a Dél szegénységével, a munkahelyi zaklatással, a fogyasztók felelősségével vagy környezettudatos intézmények létrehozásával. Emellett a nyilatkozat ismeretében a nálunk is meglévő, gyakori egyházi témák is könnyebben szerves egységbe rendezhetők más kérdésekkel.
Mi ragadja meg a figyelmünket egy kiadványban? Ebben a nyilatkozatban biztosan az, hogy aki elolvassa, belátja, hogy ő maga is szakember. Olyan bennfentes, akin múlik, hogy mi lesz a világból.
Béres Tamás