Keresztény szemmel

„Ez a fajta semmivel sem űzhető ki, csak imádsággal” – írja Márk evangéliuma 9. fejezetének 29. versében. Máté hozzáteszi még azt is, hogy böjtöléssel.

Mi az, ami semmi mással nem űzhető el? Mi az a „lélek”, amely fogva tart minket, és erőtlenné teszi az evangéliumot bennünk és körülöttünk? A „kegyesség látszatának” a lelke annak ereje nélkül (2Tim 3,5), a szabadosság lelke, a békétlenség, testvérietlenség szelleme, tolerancia a bűnnel szemben és intolerancia a bűnössel szemben. Mindannyian érezzük ennek a szellemnek gúzsba kötő hatalmát, de kevesen éltük át az ennél hatalmasabb Lélek szabaddá tévő erejét. A kérdés az, hogy van-e magát „lelki apának” tartó ember, aki odafut Jézushoz, s elé viszi beteg gyülekezetét, testvérét. A néma lélek kiűzésének történetéből tudjuk, hogy vannak egymással vitatkozó írástudók és tanítványok, akik még csodálkoznak is: hogyhogy nem tudták megoldani a problémát?

Úgy érzem, gyakran így vagyunk ezzel mi is. Sokszor mondjuk: erőtlen egyház vagyunk, elerőtlenedett gyülekezetekkel. De ez valójában nem a létszám miatt van így, hanem azért, mert a kegyesség külső formái tökéletesnek tűnő módon megvannak, de hiányzik az erő megtapasztalása. Ezért foglalkoztatott már 2005 nyarától a gondolat, hogy imamozgalmat indítsunk a Lutheránus Megújulás (LM) kezdeményezésére, azaz legyünk azok, akik odafutunk Jézushoz, bevalljuk, hogy mi is hitetlen nemzedéke vagyunk egyházunknak, s kérjük a hit ajándékát.

Amikor a fenti szándékkal megkerestünk különféle, egyházunkban működő csoportokat, örömömre sokan biztattak, és kifejezésre juttatták, hogy fontosnak tartják az egyéves imamozgalmat. Támogatólag állt mögénk az Evangélikus Missziói Központ, a Evangélizációs és Missziói Bizottság, az EBBE, az Evangélikus Külmissziói Egyesület, a Fébé Evangélikus Diakonissza Egyesület, a budavári szőlőszemesek.

Arra hívjuk fel együtt evangélikus egyházunk népét, hogy böjt első vasárnapjától kezdjünk el együtt imádkozni! Minden nap más-más – így hetenként hét – gyülekezetért mondunk imát. Ennek még szimbolikus jelentősége is van a Jelenések könyvében lévő hét gyülekezetnek, azaz az egyház teljességének szóló üzenetre gondolva. Így hozzávetőlegesen egy év alatt lehetőségünk lesz minden magyarországi evangélikus gyülekezetre gondolni. Terveink szerint az Evangélikus Élet apróhirdetései között jelentetjük meg hétről hétre a gyülekezetek neveit, továbbá mindenképpen rákerülnek a Fraternet internetes listára, illetve segítségül hívjuk még a Dunántúli Harangszót és a Híd magazint.

A keresztény imádság interaktív, azaz nem a mi beszédünk, hanem Istennel való párbeszédünk. A nagytarcsai gyülekezetben egy húszfős csoporttal tanítványképző bibliaiskolai formában készülünk a ProChrist műholdas európai evangélizációra, melyen Ulrich Parzany német evangélikus lelkész szolgál nyolc estén keresztül. Ezen a bibliaiskolán hangzott el, hogy az imádság lényege szinkronba, összhangba kerülni Istennel. Amikor Isten válasza imánkra igen, akkor az ő akarata szerint tudtunk kérni, hálát adni, közbenjárni, bűnt vallani. Ha válasza nem, akkor bizonyára az ő terve más; sőt sejthetjük, jobbat tud annál, mint amit mi elgondoltunk. Viszont biztosra mehetünk: ha imádkozunk, Isten meghallgat és válaszol.

Szeretnénk, ha az imamozgalom a hittestvérek között is interaktív lenne. Kérjük tehát a gyülkezeteket, a tagjaikat, hogy a Fraternet levelezőlistán osszák meg mindannyiunkkal imakéréseiket és azt, hogy milyen szolgálatokat, kezdeményezéseket vigyünk együtt Isten elé. A másik lehetőség pedig, hogy megosztjuk egymással imameghallgatásainkat: mi történt gyülekezetünkben, miért adhatunk hálát, hogy változtatott meg minket Urunk válaszai által? Ezeknek az eseményeknek a megosztása ösztönzőleg fog hatni a folytatásra!

Mit várok az imamozgalomtól? Mindent. Ószövetségi történelmi helyzetekben gyakran elég volt egy ember hittel való imádsága. S ők ugyanolyan emberek voltak, mint mi, ahogy Jakab mondja Illésről. Mi pedig már többet tudunk, mint Illés! Jézus a böjtben előtérbe kerülő szenvedése, megváltó halála által megnyitotta előttünk a mennyek országát. Felhatalmazott, hogy az ő nevében szóljunk Atyánkhoz. S tudom, nemcsak ketten-hárman leszünk, akik láncban leszünk az Istennel való kommunikáció által! De a lényeg nem mi vagyunk: „Az Úr harcol értetek, ti pedig maradjatok veszteg!” (2Móz 14,14) Az imádság ezt a termékeny veszteglést jelenti. Ezért várom tőle egyéni imaéletünk megújulását, gyülekezeti imacsoportok megerősödését és létrejöttét és egész egyházunk megújulását.

Az első hét gyülekezet: Miskolc (vasárnap), Harta (hétfő), Nyírszőlős (kedd), Kissomlyó (szerda), Gyékényes (csütörtök), Csomád (péntek), Mezőtúr (szombat).

Baranka György