Élő víz
Heti útravaló
Ha a búzaszem nem esik a földbe, és nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz. (Jn 12,24)
Böjt negyedik hetében az Útmutató reggeli igéi Jézusnak és az ő követőinek a búzaszemsorsú életéről, az ebből fakadó örök örömről és dicsőségről szólnak. Böjti örömünk oka Krisztus áldozata; ő az élet kenyere mindazoknak, akik hozzá mennek. Az Ószövetség evangélistája így hirdeti Isten választott népének jövendő boldogságát: „Örvendj, Jeruzsálem! Jöjjetek, akik szeretitek, és szívből ujjongjatok! Akik gyászoltátok, leljetek vigaszra benne!” (Ézs 66,10; LK) Jeruzsálemi bevonulásakor görögök jöttek Jézushoz, s a két görög nevű tanítvány továbbította kérésüket: „…Jézust szeretnénk látni.” Ez a mindenkori tanítványok feladata: a pogányokat a Jézushoz vezető útra segíteni. S akik az Urat „csak” látni szeretnék, azoknak ő többet akar adni: „Ha valaki nekem szolgál, engem kövessen; és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is…” (Jn 12,21.26) De ehhez vállalnunk kell az ő vezérigénkben kijelentett búzaszemsorsát is! Az életgyűlölet azt jelenti, hogy életemet Krisztus rendelkezésére bocsátom! Tudunk-e mi dicsőítést mondani?! – „Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja…” (2Kor 1,3) Az ő jósága bennünket is hűségre kötelez; az ígéret földje jó föld a búzaszeméletűek számára, alkalmas a sokszoros termésre. Számodra még jövő idejű-e ez az ígéret: „…áldani fogod Istenedet, az Urat azért a jó földért, amelyet neked adott” (5Móz 8,10)? E böjt minden keddjén találkozhatunk Jóbbal; ma ezt üzeni: Istennek mindig igaza van! „Igaz, tudom, hogy így van: hogy is lehetne igaza az embernek Istennel szemben?” És: „Ha igazam volna, sem válaszolhatnék neki; mint bírámhoz, könyörögnöm kellene.” (Jób 9,2.15) Mi már tudhatjuk, hogyan igazulhatunk meg Isten előtt: egyedül Krisztus érdeméért; s aki őbenne marad, megmarad a szeretetében. Ez az örök öröm forrása! Urunk minket is barátainak választott ki: „Az az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket. (…) Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit én parancsolok nektek.” (Jn 15,12.14) Így lehet az ő öröme teljessé bennünk. Luther szerint „az öröm titka ez: tartsa magát az ember teljes szívvel az igéhez, vigasztalván magát Krisztus drága ígéretével, hogy ő az Atyával velünk marad, és megoltalmaz”. Pál a búzaszemsorsról s az azt követő örök dicsőségről ír, „hogy a kegyelem sokasodjék, és egyre többen adjanak hálát az Isten dicsőségére. (…) Sőt ha a külső emberünk megromlik is, a belső emberünk mégis megújul napról napra.” (2Kor 4,15.16b) Jézus Messiás, ezért hatalma van arra, hogy életét búzaszemként halálba adja és feltámadva újra visszavegye: „…ezt a küldetést kaptam az én Atyámtól.” „…de ti nem hisztek…” (Jn 10,18.26) A benne hívőknek ő az egyik Pártfogójuk, s az igazság Lelke a másik segítő. „…aki pedig szeret engem, azt szeretni fogja az én Atyám; én is szeretni fogom őt…” (Jn 14,21) Az örök élet öröme ez, amely elkezdődött, ha elmondtad: „Szívből szeretlek, Jézusom.” (EÉ 362,1)
Garai András