Élő víz

Munkácsy Krisztusának szobám falán lévő másolata adta az alábbi imádságos gondolatokat.

Uram, te már nem megkötözött kézzel, kiszolgáltatva állsz Pilátus előtt. Már nem vár rád szenvedés és halál, már „elvégeztetett” a feladat, amiért emberré lettél. Már legyőzted a halált.

Uram, te már nem jelensz meg fehér ruhában nekünk, mint tanítványaidnak, nem kell félnünk tőled, mint egy kísértettől, nem csodálhatjuk meg sebeidet, nem nézhetjük ámulva, hogy eszel és beszélsz.

Uram, mennyiszer elmondjuk magunkban vagy másoknak is: ha Jézus most járna itt! Milyen más volna, ha most tenne csodát! És nem jut eszünkbe Dosztojevszkij története az újra megfeszített Krisztusról, és nem jut eszünkbe a sok kinevetett, megvetett prédikátor, a levegőbe elszálló evangélizáció, a semmibe vett prófétai szó.

Mit tennénk, ha ma is testben jelennél meg közöttünk? Ugyanazt, amit kétezer éve a Szentföldön: istentagadónak, szemfényvesztőnek, sarlatánnak kiáltanánk ki, kinevetnénk korszerűtlen módszereidet. Nem értékelnénk semmire pszichológiádat, emberismeretedet. Mert odafordulunk minden varázslóhoz, babonasághoz, kuruzslóhoz, csillagjóshoz, de nem vesszük észre az Istentől küldöttet.

Talán más ma a világ? Nem a törvény beteljesítése, hanem saját maga kiteljesítése, az önmegvalósítás az emberiség célja? Nem mások boldogítása, hanem saját sikerének munkálása a képzelt feladat? Tudva vagy tudatlanul mindig is így volt. Ahogy nem volt szükség rád Jeruzsálemben, úgy ma sem tart igényt rád az emberiség, hogy ne rázd fel lelkiismeretét, ne ébressz bűntudatot, ne zavard meg az önmegvalósítás útján.

Uram, te ma is itt vagy közöttünk! Járod az emmausi utat; megjelensz a munkát végző emberek között a tó partján; a bezárt ajtó sem akadály számodra. Lehet, hogy elmegyünk valaki mellett, és nem ismerünk fel benne téged? Nem fogadjuk be a kisgyermeket méhünkbe, nem becsüljük az öreg bölcsességét, vagy nem hallgatjuk türelemmel a szellemi leépülés következtében kuszált mondatait. Semmibe vesszük az aggodalmaskodásra, a pénz szeretetére, bálványainkra vonatkozó figyelmeztetéseidet.

Uram, segíts, hogy felismerjünk téged, az élő, jelen való Krisztust ma is! Hogy megértsük, te tudsz erőt adni a betegségek elviseléséhez, leküzdéséhez, te tudsz lelkesíteni a jó szándékok és akarások véghezvitelére, te adsz hatalmat a bűn felett nekünk is.

Segíts felismernünk azokat, akik téged követnek a kereszt útján, akik nem teszik kirakatba megváltott életüket, akik csendben cselekszik a jót, és akik kegyelemből élnek. Nyisd meg az igét, hogy megértsük szenvedésed értelmét, hogy belenyugodjunk: erőt adó titok tested és véred közössége, hogy a gyülekezet egy test, melynek tagjai vagyunk.

Kérlek, halálod ára rajtunk ne vesszen kárba!

Bencze Imréné