A hét témája
Részletek dr. Frenkl Róbert országos felügyelő jelentéséből
Igen Tisztelt Országos Közgyűlés, Kedves Testvéreim! Jelentésem mottójául ugyanazt az igét – „Ha pedig versenyez is valaki, nem nyer koszorút, ha nem szabályszerűen versenyez” (2Tim 2,5) – választottam, mint februárban, amikor tájékoztató jelentést adtam. A tavaszi hónapok megerősítették az ige aktualitását egyházban és társadalomban. A szabadság és a rend, a tisztesség kapcsolatáról van szó. Főleg azok számára, akik végigéltük a diktatúra évtizedeit, de – úgy vélem – mindenkinek megújuló élmény a szabadság, a demokratikus közélet, a jogállamiság. Mindez feltételezi a tisztességet, a rendet. Az országgyűlési választási harcban és az azóta eltelt hetekben még inkább hallottuk politikusoktól, közgazdászoktól, a közélet szereplőitől, hogy az államháztartás rendbetételére – áldozatvállalásra, takarékosságra – van szükség. Nem vitatva a hozzáértők intelmeit, úgy vélem, ha valami csoda folytán uralkodóvá válna hazánkban a tisztesség, akkor az államháztartási hiány nagyobb része eliminálódna, nem lenne szükség megszorításokra. Azaz ha lenne adózási fegyelem, megszűnne a korrupció minden formája, a számlázások kerülése stb. Az egyházak társadalmi szerepéhez feltétlenül hozzátartozik a tisztesség munkálása, a morális értékek középpontba állítása.
(…)
A továbbiakban jelentésemben egyházi életünk történéseivel foglalkozom. (…) Dr. Fabiny Tamás miskolci beiktatása igazi társadalmi esemény is volt. (…) Elismerés és köszönet illeti mindazokat, akik az előkészítő és lebonyolító munkában részt vettek. Az Országos Egyházi Iroda koordinálta az eseményt, ezért is térek rá itt az iroda munkájának értékelésére, ez kiemelt felelősségem is. (…)
Egyházi törvényünk, véleményem szerint helyesen, számos feladat végrehajtását központosította a hatékonyság és takarékosság érdekében. De egy hatéves ciklus után sem mindenki érti ezt, ezért hangzanak el nem igazán felelős megállapítások az iroda túlzott létszámáról és hatalmáról. Valójában a feladatokhoz képest inkább kevés a létszám. (…) Összességében a józan mérlegelés igen pozitív bizonyítványt állít ki az iroda első ciklusáról, gondolva a telefonflotta kialakítására és a gépkocsi-szolgáltatásra is. (…)
A munka megítélésekor figyelembe kell venni, hogy az Üllői úti székház kevéssé alkalmas a mai igények szerinti egyházi központ funkciójának a betöltésére. Ezért is merült fel ismételten és szerepel a mai közgyűlés napirendjén egy új egyházi központ létesítése. Magam messzemenően támogatom a Lágymányoson, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa központjának területén felépítendő székház tervét, és kérem a közgyűlést, hogy pozitív döntésével tegye lehetővé a konkrét tárgyalások és munkálatok megkezdését.
Az egyházkormányzásnak és feltételrendszerének az összefüggésében kell szólni a zsinatról is, elsősorban a köszönet szavával. A zsinat magáévá tette a ciklus elején megfogalmazott korszerűsítési, egyszerűsítési igényeket, és az új törvényekkel megteremtette ezek szervezeti kereteit. A legfontosabb, hogy egyesítették a közgyűlést és a zsinatot, belátva, hogy racionálisabb a törvényi korrekciókat – de az új törvények megalkotását is – egy testületre, a közgyűlésre bízni.
(…)
Örömmel teszek jelentést a Magyar Evangélikus Konferencia (Maek) megalakításáról, illetve a bírósági bejegyzés benyújtásáról. Egy évvel az elhatározás után – ismeretes, hogy a Magyar Evangélikusok Tanácskozó Testületének 2005. májusi ülésén döntöttünk így – eljutottunk a megvalósítás küszöbéig. (…) Jó döntés volt a magyar–magyar evangélikus kapcsolatokat munkáló iroda felállítása, a szervezeti megalakulás előkészítése. Reménység szerint néhány hónapon belül megkapjuk a bírósági végzést, és október 13–14-én Orosházán sorra kerülhet a zászlóbontás, illetve ennek keretében az első közgyűlés. Addig egy ügyvezető elnökség – Gáncs Péter, Hidas János és Zászkaliczky Pál – végzi a teendőket. (…)
Hasonlóan konkrét reménységgel – még ha mindig egy lépéssel hátrább is vagyunk e téren – teszek jelentést az egészségügyi centrum megalakításáról. Itt Cserháti Péter kitűnő munkáját kell kiemelnem. A közelmúltban eljutottunk odáig, hogy az egészségügyi miniszter kormány-előterjesztésben kérte annak engedélyezését, hogy az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) felszabaduló pavilonjaiban az evangélikus egyház rehabilitációs funkciójú egészségügyi intézményt létesíthessen. A kormány felhatalmazta a minisztert a lebonyolításra. Ez azt jelenti, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság egyetértésével az OORI zárt közbeszerzési eljárásban adja át az épületeket az egyháznak. Ezek felújításához a Nemzeti fejlesztési tervtől kapunk a tervek szerint segítséget. A százágyas intézmény koncepciójával a minisztérium egyetért. Remélem, hogy a következő közgyűlés létrehozhatja az intézményt.
(…)
A testvéregyházakkal kiegyensúlyozott a kapcsolatunk. A közelmúltban az elnök-püspökkel és az országos irodaigazgatóval informális beszélgetésen vettünk részt a református egyház hasonló beosztású vezetőivel. Megállapodtunk többek között az ingatlanrendezés ránk vonatkozó kérdéseiben és a protestáns kollégium indulása körüli problémákban. Ismeretes, hogy az ingatlanrendezés gyorsítását a református és az evangélikus egyház végül nem kérte, maradtunk az eredeti, 2011-ig tartó úton. Állami oldalról viszont azt kérték, hogy a két egyház állapodjon meg a rendelkezésre álló összeg elosztásában. Ez megtörtént.
Egyház és társadalom kapcsolatrendszerében egyfelől örvendetesen tapasztalhatjuk (…) a társadalom megbecsülését. Másfelől viszont minket sem hagyott érintetlenül a társadalom sajnálatos megosztottsága, amelyet döbbenetesen felfokozott a hosszan tartó parlamenti választási kampány. Nem hangsúlyozható eléggé, hogy a személyes politikai meggyőződés tiszteletben tartásán túl az egyház, az egyházi személyiségek, a hívek feladata a megbékélés képviselete a társadalomban. (…)
Politika és társadalom kedvezően fogadta egyházunk lépését az úgynevezett ügynökügyben: a tényfeltáró bizottság megalakítását, a tisztességes, a saját dolgainkkal való lehetséges szembesülésre, a korrekt lezárásra való előítélet-mentes törekvést. Továbbra is úgy vélem, és ezt mindig kifejezésre is juttattam, hogy a lelkészeket sajátosan kiszolgáltatott és paradox módon kiszolgáltatottként kivételezett helyzetük miatt más megítélés illeti meg ebben a nehéz történetben is.
(…)
Kedves Testvéreim! 2006. a tisztújítás éve egyházunkban. (…) Örvendetes, hogy az adminisztratív szempontból is jelentős feladat zökkenőmentesen zajlik, rendben és határidőre zajlanak a tisztújítások, az egyházmegyék már iktatják új elnökségeiket. (…)