Egyházunk egy-két hete

Érdekes, szokatlan összejövetelt tartottak június 10-én a Nógrád megyei Szügyi Evangélikus Egyházközségben: a gyülekezet lelkésze és lelkes segítõi íjásznapot szerveztek az érdeklõdõknek. A jó elõre meghirdetett rendezvényre nemcsak gyakorló íjászokat, hanem minden érdeklõdõt szeretettel hívtak és vártak, hangsúlyozva azonban, hogy keresztény összejövetelrõl van szó.

Bizonyára többen jöttek volna, ha nem esõs idõre ébrednek, de dél felé már így is sorban érkeztek az emberek. Amikor pedig híre ment, hogy a helyszínen derûsen süt a nap, egyre többen bátorodtak fel. Szép lassan negyvenhat fõre bõvült a lelkes csapat. Volt, aki „egyszerû” érdeklõdõként érkezett, és voltak, akiket a közös szórakozás, a szabadidõ hasznos eltöltésének lehetõsége vonzott. De szép számban jöttek olyanok is, akik mûvelõi a hagyományõrzõ íjászatnak – lelkészek és civilek egyaránt.

Változatos, tartalmas program várt mindenkire. Már reggeltõl folyamatosan zajlott az íjászkodás a remekül kialakított helyszínen: szalmabálákra tûzött célokra lehetett lõni különbözõ távolságból.

Az együttlétet Blatniczky János Dániel lelkész – aki maga is kiváló íjász, egyben az egész rendezvény megálmodója és megvalósítója – áhítata alapozta meg. Ézs 44,22 és Gal 3,21 alapján egyebek mellett arról szólt, hogy milyen törékeny a hitünk. „Milyen kevés elég ahhoz, hogy meginogjunk, és ne higgyük el: ha az Úr támogatja törekvéseinket, megtalálja a módját annak is, hogy megfelelõ körülményeket teremtsen!” – utalt a mostohán induló, végül mégis napsütéses idõjárásra.

Az íjlövészet és oktatása mellett más programok is helyet kaptak. Az érdekeltek hasznos ismereteket szerezhettek az otthoni nyílvesszõkészítés mesterfogásairól, míg mások vetített képes elõadás révén ismerkedhettek a hagyományõrzõ íjászat elméletével, történelmi hátterével.

A nagyszerû szervezést s a gyülekezet asszonyainak áldozatos munkáját dicséri, hogy a szabad levegõn való mozgástól alaposan megéhezett résztvevõk jóízûen fogyaszthatták el a közös asztalnál az ebédre feltálalt, igazán finom halászlét és túrós csuszát. (Külön köszönet érte!)

A céllövõversenyre, a valóban profiknak ajánlott megmérettetésre délután került sor, amikor néhány résztvevõnek már el kellett indulnia visszafelé, azonban aligha távozott valaki is üres „tarsollyal”. A közös íjászkodás, a fegyverpróbák, az együttlét öröme egészen biztosan felejthetetlen mindenki számára, akárcsak a beszélgetések, a közös ebéd és a jó hangulat. Egy olyan nap élményei, amikor az Úr nevében gyûltek össze – egy kicsit másként.

Gyarmati Gábor

Regionális hozzárendelés: Szügyi Evangélikus Egyházközség