Gyermekvár
Kedves Gyerekek!
Két esztendő telt el. József még mindig a börtönben volt. Egy éjszaka a fáraó különös álmot látott. A Nílus partján állt. Egyszer csak a folyóból hét szép, kövér tehén jött ki, és a sás között legelt. Utánuk másik hét tehén is kijött, amelyek azonban soványak és csúnyák voltak. Ezek a rút tehenek megették a hét szép, kövér tehenet.
Ekkor fölébredt a fáraó. Kis idő múlva újból elaludt, és egy másik álmot látott. Egy száron hét kövér, szép kalász nőtt. De utánuk hét sovány és a keleti széltől kiaszott kalász is sarjadt. A sovány kalászok elnyelték a telt kalászokat.
Reggel, amikor felkelt, nagyon nyugtalanította őt ez a két álom. Ezért összehívta Egyiptom minden jósát és bölcsét, és elmesélte nekik. De nem tudtak rájönni, mi lehet a jelentésük.
Ekkor a főpohárnok azt mondta urának:
– Be kell vallanom, hogy vétkes vagyok. Amikor két évvel ezelőtt a fősütőmesterrel börtönbe vetettél, egy éjszaka mindkettőnknek furcsa álmunk volt. A börtönben volt egy héber ifjú is, aki a testőrparancsnok szolgája. Ő megfejtette álmainkat, és úgy is történt minden, ahogyan mondta.
A fáraó ekkor tüstént hívatta Józsefet. Amikor elmesélte neki álmait, József így szólt:
– Nem én fejtem meg ezeket, hanem Isten adja meg a választ. A két álom ugyanaz. A fáraónak ezáltal mutatta meg Isten, hogy mit fog tenni. Tanácsolom, hogy nevezz ki egy okos és bölcs embert. Ő legyen az ország élén, és az ő irányításával építsenek Egyiptomban hatalmas gabonaraktárakat. Ide gyűjtsék a gabonát, amelyet majd a szűk esztendőkben lehet enni. Így az ország nem fog elpusztulni.
A fáraó, amikor ezt meghallotta, azt mondta:
– Mivel Isten mindezt neked adta tudtul, nincs hozzád hasonló értelmes és bölcs ember. Téged nevezlek ki az ország felügyelőjévé, és csak én leszek magasabb rangú nálad.