29. szám – 2006/07/16
Napról napra |
Új nap – új kegyelem
Vasárnap
Jertek, halljátok, ti istenfélők mind, hadd mondjam el, mit tett velem! Zsolt 66,16 (Jn 9,25; Lk 5,1–11; 1Kor 1,18–25; Zsolt 73) Egymás hite által erősödünk! Tudunk-e hitelesen Isten ...
>>
|
Élő víz |
A hír igaz!
„A mai hírfogyasztó már annak is örülhet, ha egy hírnek legalább a fele igaz” – mondta félig tréfásan, félig komolyan egy médiaszakértő a minap a rádióban. A mai hírfogyasztó – ez esetben én –, bár „médiavonalon” már rég nem él illúziók közepette, erre azért mégiscsak felkapja a fejét. Hogyan? Valóban itt tartanánk már? Nyíltan bevallják az ezzel foglalkozó szakemberek, hogy kommunikációs társadalmunk, amelynek vérkeringése, alfája és ómegája az információ gyors terjedése, ahol hírügynökségek világszerte a nap 24 órájában ontják a híreket, s ahol tévécsatornák, rádióadók, lapok százai alapozzák létüket az információtovábbításra – e rendszer termékei tehát legalábbis fele-fele arányban hazugságból, félrevezetésből állnak? S ezen a tényen talán már csak a legnaivabbak csodálkoznak?
>>
|
Korrekció félidőben
Évente egyszer, talán leginkább júliusban, megéri kicsit közelebbről foglalkoznunk a nyárral. Közhelyként hat, mégis azt gondolom, sokan vagyunk, akik szívesen elismételgetjük magunkban a mondatot: szeretjük a nyarat. Idén talán azért is, mert az időjárás furcsaságai, szeszélyei teljesen új klímaszemléletre tanítanak minket, és így automatikusan megszépítik a gyerekkori forró nyarak tökéletesnek hitt világát. Szeretjük ezt az évszakot, talán azért is, mert nyáron mégiscsak lelassul az élet, sőt a munka ritmusa is, és szeretnénk, ha jutna idő másra is, mint permanens küzdelemre, hajszára vagy az állandó feszültségre.
>>
|
Heti útravaló
Kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez. (Ef 2,8)
>>
|
Egyházunk egy-két hete |
Tanév után, vakáció előtt
A gyakorlatban jól hasznosítható pedagógiai, illetőleg kolbászkészítési praktikákkal gazdagodtak az evangélikus óvónők, tanítók és tanárok július 3-tól 5-ig Békéscsabán. A város idén százötvenedik születésnapját ünneplő lutheránus gimnáziuma adott otthont a 2006. évi országos evangélikus pedagógustalálkozónak. Az 1992 óta rendszeresen megrendezett konferencia egyre népszerűbb; idén már közel háromszázötven látogatót számlált.
>>
|
Benczúr László az Északi Evangélikus Egyházkerület új kerületi felügyelője
A kerületi jelölőbizottság 2006. július 11-i ülésén bontotta fel és számlálta össze az északi kerületi felügyelőjelöltekre beküldött egyházközségi szavazatokat; hatvanöt érvényes szavazatot regisztrált. A jelöltek közül Benczúr László harminchét, Cserháti Péter huszonnyolc szavazatot kapott.
>>
|
Díjazottak
„Egyházunk szép arborétumában sok impozáns fa van. Egyik ilyen a békéscsabai gimnázium” – kezdte ünnepi köszöntőjét Hafenscher Károly országos irodaigazgató Békéscsabán, a pedagógusok találkozóján tartott gálán. (A találkozóról tudosításunk az 1. oldalon. – A szerk.) Ezzel az eseménnyel zárta jubileumi évét a százötven esztendős intézmény. A városháza udvarán tartott előadáson a gimnázium diákjai verssel, énekkel és tánccal szerepeltek, a produkciók szünetében pedig röviden ismertették az iskola másfél százados történetét.
>>
|
Papi teljesítménytúra
Bátran kiérdemelhette volna a „Börzsöny teljesítménytúra” elnevezést az a kirándulás, amelyet a Győr-Mosoni Egyházmegye szervezett a területén szolgáló lelkészek és családtagjaik részére július 6-án. A túrára meghívót kaptak a szomszédos Soproni Egyházmegyében szolgáló lelkészek is, akik közül egy házaspár fogadta el a szíves invitálást.
>>
|
Tatabánya–Aalen
Tatabánya és a Baden-Württembergben lévő Aalen 1990-ben létesített partnervárosi kapcsolatot egymással. Először a sport területén, aztán egyházi vonalon közeledtek egymáshoz. Egy evangélikus–református csapat 1991-ben tett látogatást Aalenben azzal a szándékkal, hogy a gyülekezetek között is megvalósuljon a testvéri kapcsolat. Mivel az aaleni gyülekezet – elsősorban Helmut Stroh lelkész – támogatta a kezdeményezést, gyorsan követték egymást az események. Aaleni egyházi küldöttség látogatott Tatabányára, majd tatabányaiak utaztak Aalenbe.
>>
|
Keresztutak |
Teher és gazdagság
Az e sorokat író házaspár tagjai különböző felekezethez tartoznak: Hanna igen aktív, hithű evangélikus családban nőtt fel, mely nem nélkülözte a magyar nemzeti elkötelezettséget; Zoltán római katolikus, és az ő családjában inkább a nemzeti, mint a vallási elkötelezettség dominált. Mindkét oldalon meghatározó volt a polgári, paraszti tisztesség.
>>
|
Mindig lesz mit tanulnunk egymástól
A bajor és a magyar evangélikus egyház között meglévő, most már mintegy tizennégy évre visszatekintő együttműködés része az oktatási intézmények közötti kapcsolatok ápolása, illetve fejlesztése is. Bajor részről e területért éveken át dr. Gerhard Pfeiffer volt felelős. Most annak apropóján beszélgettem vele, hogy a lelkiismeretesen végzett munka után nyugalomba vonul – búcsúztatására a békéscsabai pedagóguskonferencián került sor.
>>
|
Felújították a győri zsinagógát
Megújult a győri zsinagóga, a több mint százéves műemlék épület a nagy értékű Vasilescu-gyűjteménynek ad otthont – mondta Eredics Imre alpolgármester a június 22-i helyszíni sajtótájékoztatón. – Kulturális célokat szolgál, zenei és képzőművészeti programoknak ad helyet a továbbiakban az impozáns épületegyüttes – közölte a politikus.
>>
|
Evangélikusok |
Három hír
Nem volt könnyű a döntés, hiszen már napok óta arra készültem, hogy ezen a héten lelkészszentelési ünnepeinkhez kapcsolódóan hivatásunk méltóságáról és keresztjéről írok az Égtájolóba. Azonban olyan – ahogy a szakmai zsargon mondja – hírértékű események kerültek látókörömbe, hogy meg kellett változtatnom eredeti elképzelésemet. Lehet, hogy később visszatérek az eredetileg tervezett témára, hacsak addig valamelyik püspök testvérem nem írja meg ebben a rovatban az azzal kapcsolatos gondolatait…
>>
|
e-világ |
Szélrózsa-liget
A hamarosan kezdődő VI. Szélrózsa országos evangélikus ifjúsági találkozó mottója Ézsaiás könyvének egyik üzenete: „Tenyerembe véstelek…” (Ézs 49,16)
>>
|
Keresztény szemmel |
Nyár, szabadság, üdülés?
Még százezer ágra süt, mi több, éget az Isten tüzes napja, s vannak, akik nyaralnak, nyaralhatnak. Márk evangélista tömör beszámolója szerint a názáreti Jézus is felszólított a pihentető nyaralásra. Jézus kiküldte érdekes módon kiválasztott tanítványait – a tizenkettőt – egy kis hazai misszióra, és amikor a tanítványok a fárasztó útról visszatértek, „elbeszélték neki mindazt, amit tettek és tanítottak”. A Názáreti figyelmesen és tapintatosan rájuk nézett, láthatta a jó munka utáni fizikai és lelki kimerültséget, és ezért így szólt hozzájuk, felszínes dicsérgetés helyett: „Jöjjetek velem csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé.” (Mk 6,7 kk. és Mk 6,31) A buzgó tanítványi misszió következtében „olyan sokan voltak, akik odaérkeztek” Jézushoz, hogy a szorgos tizenkettőnek még enni sem volt ideje, s hiába akartak kitérni a Jézust szívósan kereső tömeg elől, ez sehogyan sem sikerült nekik. Jézus végül megszánta az őt keresőket, mert látta, hogy olyanok, „mint a pásztor nélkül való juhok” (Mk 6,34).
>>
|
Közéleti konfliktusok
Szép és követendő gondolat az egyház és az állam szétválasztása. A modern korban ez mindkettőnek érdeke. Az elmúlt két évszázad jogfejlődése alapvetően rendezte a kérdést. Hazánkban is mind az alkotmány, mind a sokat idézett 1990. évi IV. törvény megfelelő keretet nyújt nemcsak az együttélésre, hanem az együttműködésre is. Mert teoretikusan a szétválasztás, praktikusan az együtt munkálkodás a fontos. Az egyházak felelőssége jelentős a társadalom, a nemzet sorskérdéseinek, időszerű gondjainak a megválaszolásában. Ez elsősorban kötelességeket és nem jogokat jelent. De a nem annyira a történelmi múlthoz, mint a jelen társadalmi igényekhez, az egyházak szolgálatához kapcsolódó jogok is fontosak.
>>
|
A hét témája |
Testvérgyülekezetek Németországban és Finnországban
Nyár közeledtével sokan felteszik maguknak – és családjuknak – a kérdést: hol töltsük a szabadságot? Hála Istennek, sok evangélikus családban ez nem okoz nagy fejtörést, hiszen a testvér-gyülekezeti kapcsolatoknak köszönhetően szinte adódik a célállomás. Szerkesztőségünk megkért néhány magyarországi gyülekezetet – a teljesség igénye nélkül –, hogy röviden mutassa be a német- vagy finnországi testvérgyülekezetéhez fűződő kapcsolatát. Mivel sok helyen akár több évtizedes múltra is visszatekintenek ezek a barátságok, a felkérő levélben – hogy megkönnyítsük a dolgot – három támpontot is megadtunk: mikor, illetve hogyan jött létre, miként vált szorosabbá az ismeretség; illetőleg: a kapcsolatok ápolása során szerzett sok élmény közül van-e olyan, amely kiemelkedik a többi közül. A beérkezett anyagokat rövidített formában közöljük – teljes terjedelmükben ugyanis nem négy, hanem akár nyolc újságoldalt is megtöltöttek volna –, ám reményeink szerint az alább olvasható összeállítás is jól mutatja: a nyelvi akadályok és a távolság nem gátolják a Jézus Krisztusba vetett hit közös megélését és a sokszor életre szóló barátságok kialakulását.
>>
|
Budahegyvidék–Schrobenhausen
1989-ben az Aktion Silbermöwe (Ezüstsirály Akció – Keresztények Európáért) mozgalom keretében háromezer magyarországi keresztényt – köztük mintegy háromszáz evangélikust – láttak vendégül bajorországi gyülekezetek. A budavári, budahegyvidéki és szentendrei híveket a schrobenhauseni gyülekezet fogadta. Ekkor kezdődtek meg a kapcsolatok a három magyar gyülekezettel, amelyből végül is a két, közel azonos nagyságú schrobenhauseni és budahegyvidéki gyülekezet kapcsolata maradt meg.
>>
|
Budapest-Fasor–Trostberg
A kapcsolat egy kettős kereszteléssel kezdődött tizenöt évvel ezelőtt. A keresztszülők Trostberg-Pallingból jöttek, a keresztelendő tizenéves magyar testvérpár szüleinek régi barátaiként. Az alkalom utáni baráti beszélgetés során vetődött fel a testvérkapcsolat létesítésének gondolata.
>>
|
Dunaújváros–Aschau-Bernau
Testvér-gyülekezeti kapcsolatunk 1993 óta létezik, és igen sajátosan kezdődött. Egyházközségünkben a konfirmációs fölkészítéshez tartozott a csoport külföldi utazása is, abban az évben az egyik csoport Münchenbe indult. Bajor földön, első pihenőhelyükön az autóvezetők épp megállapították, hogy az egyik autó hűtője erősen ereszti a vizet, amikor egy rendőrautó fékezett mellettük.
>>
|
Bonyhád–Erding
A bonyhádi evangélikus gyülekezet 1996 óta áll partnerkapcsolatban a bajorországi Erding evangélikus közösségével. Az erdingiek voltak a kezdeményezők. Eredetileg nem volt határozott elképzelésük a kiválasztandó magyarországi gyülekezetet illetőleg, mivel azonban az erdingi gyülekezeti tagok között vannak Magyarországról, illetve éppen Bonyhádról kitelepítettek is, végül Bonyhádot kérték partnerül. Az akkori erdingi presbitérium úgy látta jónak, ha a partnerkapcsolat a magyar és a bajor egyház között köttetett együttműködés keretein belül, annak részeként működik.
>>
|
Kiskőrös–Eisenach és Weilheim
A kiskőrösi gyülekezet első német testvér-gyülekezeti kapcsolatát Árpád-házi Szent Erzsébetnek, a híres magyar királylánynak és szentnek köszönheti. E sorok írója 1981-ben még segédlelkészként vett részt Eisenachban, a Türingiai Evangélikus Egyház püspöki székhelyén egy konferencián, amelyet Szent Erzsébet halálának 750. évfordulója alkalmából rendeztek. A látogatásból ismeretség, az ismeretségből máig tartó barátság, a barátságból pedig kapcsolat lett a két gyülekezet között.
>>
|
Budavár–Nürnberg
Találkozás Magyarországgal címmel rendeztek ökumenikus napokat 1983-ban Nürnbergben. A gyülekezet vendégeként dr. Nagy Gyula püspök prédikált a Sankt Sebald-templomban, ez volt az első találkozás a budavári püspöki székhely és a nürnbergiek között. Később a két gyülekezet lelkésze, D. Szebik Imre és Eberhard Bibelriether személyes jó barátságba kerülve egymással azon fáradozott, hogy a kapcsolat kiszélesedjen, kiterjedjen a gyülekezetek vezetőségeire és tagjaira is. 1991-ben látogatott először egy ifjúsági csoportunk a St. Sebald gyülekezetbe – budavári templomban azóta minden évben megtartott húsvét hajnali feltámadási istentisztelet ötlete, liturgiája is ennek a találkozásnak az eredménye.
>>
|
Balatonfüred–Germering
Balatonfüred városa 1989-ben testvérvárosi kapcsolatot létesített a németországi Germeringgel. A balatonfüredi evangélikus gyülekezetet 1992-ben kereste fel a kapcsolatfelvétel céljából a germeringi Dietrich Bonhoeffer gyülekezet képviseletében Harald Kux és Uli Seegenschmiedt lelkész.
>>
|
Szombathely–Kaufbeuren
A Szombathely és Kaufbeuren közötti testvérvárosi kapcsolat keretein belül négy éve építgetjük barátságunkat a német gyülekezettel.
>>
|
Várpalota–Cham
A bajorországi Cham város evangélikus gyülekezetével való kapcsolatunk az 1990-es évek végén kezdődött. A találkozást a zenének köszönhetjük: akkori lelkészünk, Pintér Mihály találkozott Willi Schramm-mal, aki a chami evangélikus gyülekezet fúvószenekarát vezette és vezeti.
>>
|
Lébény–Alfeld
1993 nyarán, a neundettelsaui Pastoralkolleg egyik kurzusa kapcsán ismerkedtem meg az alfeldi gyülekezet lelkészével. A nagyon szép hagyományokkal rendelkező, ugyanakkor modern és mozgalmas életű alfeldi gyülekezet presbitériuma éppen partnerkapcsolatot szeretett volna létrehozni egy magyar gyülekezettel.
>>
|
Nyíregyháza–Kajaani
A Nyíregyházi Evangélikus Egyházközségnek a kajaani evangélikus gyülekezet a testvérgyülekezete. Kajaani Nyíregyháza testvérvárosa, először a városvezetők körében alakult ki a kapcsolat a ’90-es évek elején.
>>
|
Csömör–Loviisa
Finn testvér-gyülekezeti kapcsolatunk az 1981-es iisalmi finn– magyar–észt lelkészkonferencián kezdődött. A konferencia végeztével a lelkészek különböző gyülekezetekhez látogattak el; engem Veli-Matti Hynninen loviisai lelkész látott vendégül. Így kezdődött az a ma negyedszázados kapcsolat, melynek köszönhetően kétévenként rendszeresen meglátogatják egymást a loviisai és a csömöri gyülekezeti csoportok.
>>
|
Bakonycsernye–Nivala és Valkeala
Amikor 1998 nyarán a bakonycsernyei gyülekezet leendő lelkészeként a presbitériummal folytatott beszélgetésen – miután jól kifaggattak terveimről – a gyülekezet vezetőségét arról kérdeztem, mi az, amire büszkék, így hangzott a válasz: a szépen felújított templomra és a finn–magyar testvér-gyülekezeti kapcsolatokra.
>>
|
Csepel–Helsinki-Alppila
Egy hit, két nyelv, három ország, négy gyülekezet és sok-sok szeretet – röviden így lehetne összegezni a csepeli egyházközség testvér-gyülekezeti kapcsolatait.
>>
|
Aszód–Helsinki
A helsinki dómtemplomi gyülekezet tanácsa 1987-ben hozott döntést arról, hogy testvér-gyülekezeti kapcsolatot létesítenek egy Budapesthez közel élő, de nem városi gyülekezettel. Egy Magyarországra utazó fiatal házaspár kapta a „felderítés” feladatát. Nekik megtetszett Aszód, és a helsinki egyháztanács tetszését is elnyerte, így sor kerülhetett a kapcsolatfelvételre. Attól kezdődően jelentősebb gyülekezeti ünnepeiken jelen volt az aszódi lelkész házaspár, és az ünnepi liturgiában is beosztást kapott a magyar lelkész.
>>
|
Kőszeg–Hirvensalmi és Mikkeli
A kőszegi evangélikus gyülekezetnek korábban inkább német és osztrák kapcsolatai voltak; a finnekkel két évvel ezelőtt kerültünk közelebbi ismeretségbe. Idekerülésünkkor vettük fel a kapcsolatot az akkor még Hirvensalmiban szolgáló lelkész barátunkkal, Pekka Huokunával, aki 2005 tavaszán egy gyülekezeti munkásokból álló csoporttal járt Kőszegen.
>>
|
Orosháza–Tampere-Härmälä
Az orosházi egyházközségnek már 1935-ben volt finn vendége az akkor ösztöndíjjal hazánkban tanuló Jouko Karanko személyében. Gyülekezetünk finnországi ösztöndíjasa néhai Csepregi Béla lelkész volt.
>>
|
Sárszentlőrinc–Tampere-Kaleva
A tamperei Kaleva gyülekezet alapítója és templomépítő lelkésze, Paavo Viljanen 1931–32-ben ösztöndíjasként tanult a soproni teológiai fakultáson, ott vált egész életére lelkes magyarbaráttá. Magyarország iránti szeretetét jelezte az is, hogy gyülekezetében magyar klubot, magyartanfolyamot működtetett, s neki köszönhetően Finnországban a Kaleva-templom az egyetlen, ahol naponta megszólal a déli harangszó a nándorfehérvári győzelem emlékére. Viljanen 1972-ben elhunyt, de a magyarok szeretete tovább élt a gyülekezetben.
>>
|
Pilis–Kontiolahti
Egy külföldi konferencián, még 1983-ban találkozott egymással Keveházi László, valamint Seppo Karna, Kontiolahti lelkésze. Elhatározták, hogy a két egyházközség között testvér-gyülekezeti kapcsolatot alakítanak ki. Ebből a huszonhárom évvel ezelőtti ötletből egy mind a mai napig élénk kapcsolat született. A találkozók kétévente – egyszer Kontiolahtiban, egyszer Pilisen – zajlanak, lelkiekben mindig sokat adva a gyülekezetek tagjainak. Már a kezdetektől nemcsak a lelkészek, hanem a gyülekezeti tagok is tartják egymással a kapcsolatot; ennek bizonyítékaként egy finn–magyar házasság is köttetett.
>>
|
Rákoskeresztúr–Rauma és Noormarkku
A ’70-es évek elején havonta nyolc-tíz finn gyülekezeti csoport jelezte, hogy turistaként érkezik hazánkba, és szívesen részt venne istentiszteleten. A rákoskeresztúri gyülekezet azonnal jelentkezett – volt olyan hónap, amikor minden vasárnap fogadtunk vendégeket. Így kerültek hozzánk 1972-ben a raumai gyülekezet tagjai. Miután tíz évvel később hivatalosan is engedélyezték a testvér-gyülekezeti kapcsolatokat, a raumaiak minket választottak. A noormarkkuiak tizenöt évvel később éltek ezzel a lehetőséggel.
>>
|
Székesfehérvár–Kemi
A székesfehérvári evangélikus gyülekezet híres nyitottságáról és vendégszeretetéről. Ez megnyilvánul abban is, ahogyan testvér-gyülekezeti kapcsolatait építi.
>>
|
Vác–Järvenpää
A Järvenpääi Evangélikus Egyházközség és Vác között 1987-ben létesült testvér-gyülekezeti kapcsolat. A finn gyülekezet levelét Osmo Björkman hozta magával, ebben Airola Mauno igazgató lelkész arról tájékoztatott, hogy június 10-én tíz egyházi képviselő kíséretében Vácra utazik a hivatalos kapcsolatfelvétel céljával; erre június 12-én került sor. Az ünnepi istentiszteleten Airola Mauno prédikált, majd ezt követően felolvasták a testvér-gyülekezeti szerződést, finnül: „Barátság kiáltványt”.
>>
|
evél&levél |
Buldózer helyett ébredés
A június 18-i Evangélikus Életben megjelent olvasói levélhez szeretnék néhány gondolattal hozzászólni. Szilas Attila a konfirmációról ír. Azt a javaslatot veti fel, hogy a konfirmációi oktatást befejező konfirmációi ünnepi, templomi istentiszteletet meg kellene szüntetni. Szerinte ez az ünnepélyes alkalom a befejezettség érzését kelti a fiatalokban, és ez után már nem jönnek el a templomba.
>>
|
„Egy falat mennyország reggelire…”
Bevallom, ritkán nézek tévét, és még ritkábban reklámokat. A minap csatornaváltás közben ütötte meg a fülemet a címben olvasható ajánlat. Hogy melyik csatornán volt látható, nem tudom, mert szinte „automatikusan” továbbkattintottam. De azért elgondolkodtam. Úgy látszik, a „Nincs több, mi adható!” világkorszaknak vége, ma már a csillagos ég a határ! Talán megérjük azt is, hogy vacsorára pedig néhány falat „Fiastyúkot” ajánlanak, „Hogy élvezd az életet!” felkiáltással?!
>>
|
E heti Luther-idézet |
Luther-idézet
„Én ugyanis megkülönböztetem – retorikusan és dialektikusan szólva – Istent és Isten igéjét, amint a Teremtő és a teremtmény is különböznek egymástól.”
>>
|
Kultúrkörök |
Déli harangszó Rákoskeresztúrról
Július 17. és 23. között – szombat kivételével – a rákoskeresztúri evangélikus templom harangja szól délben a Kossuth rádióban.
>>
|
Pöttyöske
Hozzávalók: 40 dkg háztartási keksz, 2 dl rum, 1 Rama margarin, 1,5 dl tej, 20 dkg cukor, 2 evőkanál kakaópor, 1 evőkanál liszt.
>>
|
A vasárnap igéje |
Istennél az igazság!
Az első intézményes keresztényüldözés Néró parancsára indult, miután Róma 64-ben a lángok martaléka lett, és a császár – igaztalanul – a keresztényeket tette felelőssé a város leégéséért. Péter apostol is ennek az első üldözésnek esett ...
>>
|
Oratio oecumenica |
Oratio oecumenica
[Lelkész:] Istenünk, szent Fiad a világ világossága, aki arra tanít bennünket, hogy bizalommal forduljunk hozzád minden szükségünkben.
[Lektor:] Könyörgünk, óvj meg attól, hogy megvessük és elutasítsuk követeidet, akiket azért küldesz, hogy ...
>>
|
Gyermekvár |
Kedves Gyerekek!
Mostani sorozatunkban József történetével ismerkedhettek meg. Minden rész után egy-egy rejtvényt oldhattok meg. Küldjétek be a helyes megfejtéseket (akár utólag is), és jutalmul összegyűjthetitek a szereplők papírfiguráit, melyekhez egy-egy ráadás ruha is jár. Postacímünk: Evangélikus Élet szerkesztősége, 1085 Budapest, Üllői út 24. Aborítékra írjátok rá: Gyermekvár.
>>
|
Cantate |
A reformáció zsoltárparafrázisai
Folytatjuk belső sorozatunkat a kereszténység legfontosabb imádsággyűjteményéről, a Zsoltárok könyvéről. Ezen a héten a magyar irodalmi nyelv formálódását is elősegítő zsoltárparafrázisokról olvashatunk a témával régóta foglalkozó irodalomtörténész tollából. (E. Zs.)
>>
|