A vasárnap igéje

SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 7. VASÁRNAP - Róm 6,19-23

A római világban a katona olyan élő fegyver volt, aki az önmaga és élete fölötti rendelkezés jogát zsoldért eladta a császárnak, aki mint imperátor a birodalom összes légiójának a főparancsnoka volt. Hatalma ezen alapult. Hadsereg nélkül a császár tehetetlen. Ha a légiók elpártolnak tőle, akaratát se Rómában, se a meghódított tartományokban nem tudja érvényesíteni.

Pál apostol – érthető okból – nem mondja ki, de a kortárs olvasók enélkül is értik a párhuzamot: ahogy a hadsereg nélkül maradó császár hatalma semmivé válik, úgy lenne semmivé a földön a transzcendens gonosz hatalma is, ha nem lennének emberek, akik a zsoldjába szegődve vagy kényszerülve eladnák neki az önmaguk fölötti rendelkezés jogát, és élő fegyverként bocsátanák rendelkezésére testüket és minden tagjukat, önmagukat és egész életüket. A transzcendens gonosz zsoldjában állni pedig annyi, mint a testben lakó bűn parancsát követve tisztátalanságban és törvénytelenségben élni.

A Római levél egészéből kitűnik, hogy Pál a gonosz zsoldjába szegődést – Ádám bukása óta – minden ember veleszületett belső késztetésének tulajdonítja. Az ember – amíg csupán a maga erejére támaszkodik – nem tud nem engedni a tagjaiban tapasztalt kényszernek. Ezért nincs kivétel: mindannyian rászolgálunk a bűn zsoldjára, amely a halál. Ez mindannyiunk törvény által szavatolt fizetsége.

A császár hatalma a hadseregben testesült meg. Istennek nem kell hadsereget tartania ahhoz, hogy érvényesítse hatalmát a teremtett világban. A gonosz hatalma a földön a zsoldjába szegődő emberek nélkül csak fikció lenne. Isten hatalma emberi közreműködés nélkül is valóság. Isten hatalmának letéteményese nem zsoldoshadsereg, hanem a Lélek. A Lélek fegyvere pedig az igazság. Az igazság nem toboroz zsoldos légiókat. Nem várja, hogy bárki eladja magát neki, lemondva az önmaga és élete fölötti rendelkezés jogáról. Az igazság eszköze a tanítás. Krisztus evangéliumának tanítása. A tanítás módszere nem agymosás, nem is az akarat megtörése, hanem a Lélek erejével történő meggyőzés. Az igazságnak ezért nem zsoldosai vannak, hanem követői. Szabad emberek, akik nem kényszernek engedve, hanem szabadon engedelmeskednek az igazságnak. Ez Isten gyermekeinek dicsőséges szabadsága – ahogyan Pál mondja (lásd Róm 8,21). Mert „ahol az Úr Lelke, ott a szabadság”! (2Kor 3,17)

Isten gyermekei – szabadon engedelmeskedve a Lélek indításának – nem tudnak tétlenek maradni korábbi rabtartójukkal, a gonosszal szemben, hanem most már Isten oldalán bocsátkoznak küzdelembe. Ez a harc azonban más természetű. Pál így vall róla: „Mert a mi harcunk nem test és vér ellen folyik, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak.” (Ef 6,12) Ez a harc az igazság diadaláért folyik minden hazugsággal szemben, a világosság győzelméért a sötétség fölött. Ez a küzdelem is egész embert igényel. Isten gyermekei minden tagjukat átadják ennek a küzdelemnek. E harc szolgálatába állítják a lábukat: de nem szöges talpú csizmát húznak rá, hogy a harctér véres sarába tapossák ellenségeiket, hanem a vándorok saruját csatolják fel, mert a földkerekség végső határáig kell eljuttatniuk az evangéliumot. Szolgálatba állítják a kezüket, de nem azért, hogy bárkitől bármit is elvegyenek, hanem hogy mindenkinek adjanak; és semmiképpen sem azért, hogy kardot ragadva vagdalkozzanak maguk körül, hanem hogy jót tegyenek még ellenségeikkel és üldözőikkel is, akikkel szemben kezüket sosem ütésre, hanem mindig áldásra emelik. És szolgálatba állítják a szájukat: de nem azért, hogy bárki fölött is ítélkezzenek, vagy bárkit is gyalázzanak, hanem hogy továbbadják az örömhírt, hogy Isten országának eljövetelét hirdetve megtérésre hívják a bűnösöket, Isten bocsánatát hirdessék a bűnbánóknak, és az örök élet beszédével vigasztalják a halállal tusakodókat. Szolgálatba állítják értelmüket is: hiszen az evangélium értelmes beszéd, még ha tartalma felül is múlja az emberi értelmet. És szolgálatba állítják a szívüket, hogy Isten ajándékba kapott szeretetét személyválogatás nélkül sugározza testvér és ellenség felé.

Az igazság követéséért nem jár fizetség, hiszen az igazság megismerése és nyomában az istengyermekség már önmagában is ajándék. De Isten még gazdagabb ajándékot tartogat azoknak, akik Lelke indítását követve harcolnak az igazság diadaláért: és ez az örök élet. Ez az ajándék nem mentesít a haláltól – bár valljuk meg, mi így szeretnénk –, hanem szabaddá tesz tőle. A zsold jár. Ez törvény. Földi életük során Isten gyermekei is mind rászolgálnak a bűn zsoldjára. Számukra is eljön a zsold kiosztásának órája: meg kell halniuk, de sem addig nem kell a halálfélelem rabjaként élniük, sem akkor nem esnek a halál fogságába. Hiszen Isten kegyelmi ajándéka mérhetetlenül nagyobb a bűn zsoldjánál. Akik részesülnek benne, tapasztalni fogják, hogy halálukat elnyeli az el nem múló örök élet.

Imádkozzunk! Urunk, te jól látod, hogy a magunk erejével nem tudunk kiszabadulni a bűn szolgaságából. Kérünk, szánj meg minket, és áraszd ránk szabadító Lelkedet, hogy gyermekeidként az igazságot követve éljünk, és végül elnyerjük ajándékodat, az örök élet koronáját. Ámen.

Véghelyi Antal