Kultúrkörök

Tizennyolcadik alkalommal rendezik meg a Művészetek Völgye fesztivált Kapolcson és a vele határos öt településen július 28-tól augusztus 6-ig. Mára már az ország legnagyobb nyári rendezvényei között tartják számon. Tíz napon keresztül közel ezer programon háromezer előadó mutatkozik be – a várakozások szerint – kétszázezer látogató előtt. A programkínálat igen változatos. Nemhogy presztízsveszteség lenne a művészvilág színe-java számára néhány napra „lemenni” a völgybe, hanem éppen ellenkezőleg: ma már az a szenzáció, ha valaki a „nagy nevek közül” nem mutatja meg magát a fesztivál valamelyik színpadán, templomában vagy kávéházában.

A hat kis faluban – Kapolcson, Pulán, Vigántpetenden, Taliándörögdön, Monostorapátiban és Öcsön – megfér egymás mellett a komolyzene, a dzsessz és a pop, a magyar, az indián, a távol-keleti és a zsidó kultúra. Idén külön programsorozaton hívják fel a látogatók figyelmét épített örökségünkre. Eközben pedig megnyílt a nagyközönség számára a Taliándörögd határában található űrtávközlési központ. A népnyelv által csak Szputnyiknak nevezett titokzatos objektum immár a tudomány és a fantasztikum szentélye lett.

A közönség összetétele is meglehetősen sokszínű. Tömegesen érkeznek a kisgyermekes családok, a nyugdíjasok, hátizsákot ragadnak a bulizásra vágyó egyetemisták, a feketébe öltözött rockerek és a vörös tarajos punkok is. Egyesek autóval, mások busszal vagy stoppal közelítik meg a völgyet. A stopposok itt sokkal nagyobb sikerrel járnak, mint más országutakon. „Én sem szoktam felvenni már senkit. De a völgy, az más. Itt fontos a szolidaritás” – fejtette ki egy harminc év körüli hölgy, amikor épp e sorok íróját szállította az egyik, Monostorapátiban megrendezett koncertre.

Akik megéheznek, nem csak hamburgert ehetnek. Lehet kapni zsíros kenyeret is – málnaszörppel. Vagy ehetünk egy teljes menüt négyszáz forintért Cili néni kifőzdéjében.

A zenebarátoknak már a fesztivál első hétvégéje is szolgált igazi csemegékkel. A kapolcsi katolikus templomban a Muzsikás együttes az erdélyi zsidóság népzenéjével ismertette meg a közönséget. Az eltűntnek hitt muzsikát a cigány zenészek mentették át az utókornak.

Kapolcson adott koncertet Temesi Mária énekművész a világhírű zongorista, Fellegi Ádám társaságában. Műsorukon egyházi és világi áriák és dalok szerepeltek Bach Magnificatjától Pergolesi Stabat Mater című művéig. A zongoraművész lelkesen beszélt a felcsendülő darabokról, zenetörténeti érdekességekkel egészítve ki az előadást. A hangversenyen olyan „slágereket” is megszólaltattak, mint Händel Largója a Rinaldo című operából vagy a Schubert, illetve Wolf Péter által komponált Ave Maria.

Pulán a római katolikus templom adott otthont az Extreme harsonakvartett koncertjének. A négy fiatalemberből (Diószegi Tamás, Horváth Szabolcs, Stürzenbaum Róbert és Zakó Norbert) álló együttes több évszázad zeneirodalmából merített Mozarttól Hidas Frigyesig. Műsoruk végén spirituálék feldolgozásaiból adtak ízelítőt a templomot megtöltő közönségnek.

Visszatérő vendég a Művészetek Völgyében az Amadinda. A világhírű ütősegyüttes több koncertet is adott az idén, bemutatva különböző népek és korok ütősmuzsikáját.

A Művészetek Völgyében több tucat kiállítással várták a kultúrára kiéhezett vendégeket a fotóktól a grafikákon át a nemezfigurákig. Külön sorozatban mutatkoztak be a protestáns képzőművészek. Böröcz Márta – Taliándörögdön kiállított – kerámiái ismert bibliai történeteket jelenítenek meg. A művész megformázta többek között Ninive pusztulását, az Úr üzenetét továbbító Éli főpapot, a kisded Jézust kezében tartó Simeont, illetve a tékozló fiú hazatéréséről és a Péter megszabadulásáról szóló történetet is. Külön kerámián mutatja be Luther Mártont és Kálvin Jánost.

Ugyancsak a taliándörögdi református templomban állították ki a Budakeszin élő grafikus, Keresztes Dóra munkáit. A zsoltárokat feldolgozó linómetszet-sorozatról írja a művész: „Az ószövetségi Zsoltárok könyvének imádságos sorait a kétség és a remény, a vívódás és a megnyugvás – és legfőképpen a hála szövi át. Ezek és az ezekhez hasonló gondolatok, érzések munkáltak bennem is.”

Öcs kálvinista templomában Votin Dóra festőművész kiállítása tekinthető meg. A Vagyok című tárlat darabjait a Miatyánk egy-egy szava ihlette. A sorozat arra készteti a szemlélőt, hogy gondolja végig mindennap elmondott imádságát, az eddig talán jelentéktelennek tűnő szavak jelentését is.

A pulai templomkert fái alatt Cseri László képei tekinthetők meg. A fotóművész ezzel a sorozattal Európa 2010-es kulturális fővárosát, Pécset kívánja népszerűsíteni.

A Miatyánk Imakertet Öcsön, a református templom kertjében hozták létre. A budapesti Károli Gáspár Református Egyetem teológusai már több helyen kiállították a színvonalas tárlatot, melyet alkalomról alkalomra bővítenek, csiszolnak.

Az imakert nem is egyszerű tárlat, sokkal inkább a Jézus Krisztustól tanult könyörgéssel való, minden érzékszervet igénybe vevő találkozás. Az udvaron a világ számos nyelvén olvashatjuk a Miatyánk szövegét. Az imádság minden egyes sora megállásra, sőt egyes esetekben munkára is készteti a látogatót. A stációk Isten szent nevét állítják szembe felborult értékrendünk szentté vált neveivel: sztárok, bálványok képeivel szembesül a látogató.

A mennyek országát mustármaghoz hasonlító példázat (Mt 13,31–32) alapján létrehozott „megállóban” segíthet a látogató kiválogatni a sokféle összekevert magot. A feladat elvégzése után a teológusok egy kis gyöngyöt kötnek a vendégek csuklójára, hogy még sokáig emlékezzenek Isten országára.

A következő rész szembeállítja a föld első hét napját az utolsó hét nappal, vagyis a teremtést a környezetet pusztító ember tevékenységével. Ez utóbbi záróképe igen hatásos: „S az embernek szelleme, mint halotti kísértet, lidércfényként lebeg vala a káosz fölött.” A látogató egy kis papírra írva egy kagyló alá rejtheti bűneit, ha szeretné, hogy mások is imádkozzanak érte. Az ott talált vétek ismeretlen elrejtőjéért pedig maga is elmondhat egy imádságot.

A „kísértések termében” találkozunk többek között az alkohollal és a kártyával is. Magunk is felszegezhetjük a keresztre gyengéinket egy kis kalapács segítségével. A krónikás látogatásakor már „a keresztfán függött” a pirítós kenyér, a veszekedés, a képmutatás és a számítógép is…

A kapolcsi és a taliándörögdi evangélikus templomban a történelmi és a szabadegyházak közösen szerveznek színvonalas programokat a fesztivál teljes idején, így ragadva meg az evangélizáció lehetőségét. A kapolcsi istenházában minden este tartanak istentiszteletet. A tudósító ottjártakor Magassy Zoltán nemeskéri evangélikus lelkész hirdette az igét ApCsel 10,34–35 alapján. Prédikációjában kiemelte: „Szükségünk van bűnbocsánatra. Jézus itt és most is vár bennünket. Akik ide eljöttek, sok ajándékkal lesznek gazdagabbak. Ezek között lehetnek lelki ajándékok is…”

Efféle lelki ajándék a temető felé vezető utca egyik pincéjének teljes programkínálata is. A falakon visegrádi gyerekek batikolt képeiből látható válogatás. Délutánonként olyan sikerfilmek kapcsán beszélgetnek a látogatókkal, mint a Kontroll, A Da Vinci-kód vagy a Narnia krónikái.

A templomban található kiállítás a Biblia világába kalauzolja a betérőket, ahol szinte megállás nélkül szól hangfelvételről a Szentírás szövege. Esténként előadásokat tartanak. Július 30-án a nagytarcsa-péceli evangélikus kórus komolyzenei, majd a Felsővezeték nevű együttes akusztikus könnyűzenei koncertje után Görbicz Tamás, a Budapesti Autonóm Gyülekezet presbitere tartott előadást. Másfél órás referátumában Ezékiel, Mikeás és Ézsaiás próféciái alapján a Közel-Kelet jövőjéről beszélt. Térkép segítségével részletesen felvázolta a várható jövőt. Az előadó tudni véli, hogy Jeruzsálem a „negyedik templom idején” kikötőváros, a Holt-tenger halászterület lesz, Damaszkusz pedig megsemmisül.

Kapolcsról nem szóltak Görbicz Tamás profetikus mondatai. Egy biztos, a Művészetek Völgye lesz, de legalábbis az elégedett vendégek követelni fogják.

László Jenő Csaba