)
A hét témája
VI. EGOT – diákfesztivál Nyíregyházán
|
|
A gimnázium patinás épületében és a sátrakkal, színpaddal vonzóvá tett udvaron már csütörtök délben megkezdődött a kavalkád, majd délután az ünnepi hangulat kerekedett felül, és az elcsendesedés ideje következett a Nagytemplomban. Itt előbb Márföldi Istvánt iktatták be a Hajdú-Szabolcsi Egyházmegye felügyelői tisztébe, majd dr. Fabiny Tamás püspök igehirdetése következett, aki az Eötvös-kollégium hajdani jelmondatát elemezve a „szabadon szolgáló szellem” mibenlétét tette érthetővé fiatal hallgatósága számára. „A szabadság természetes vágya az embernek, s mi nem rabszolgák vagyunk, hanem fiak, a fiak pedig szabadok – de nem csak politikai értelemben” – mondotta a püspök, utalva az 1956-os forradalom közelgő évfordulójára, illetőleg a reformáció ünnepére is. A reformátorokról szólva hangsúlyozta: ők nem magukkal, hanem Isten igéjének érvényesítésével és a közösséggel akartak törődni. Bozorády Zoltán esperes imájában ezt követően megemlékezett azokról is, akik szabadságban szolgálták a szeretetet.
A müncheni vendégek rézfúvósegyüttesének közreműködése után a fennállásának kétszázadik évfordulóját ünneplő Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium történelmét elevenítette fel az a zenés emlékjáték, melyet először a tanévnyitóra időzített Kossuth-diák-világtalálkozón mutattak be. Sikere a fiatalok körében is éppolyan átütő volt, mint az öregdiákok esetében. Az előadás után az intézmény igazgatója, Tar Jánosné mondott ünnepi beszédet. Az újra egyházi intézményként most 15. tanévét jegyző iskola gazdag múltját felelevenítve a dicsőséges korszakok mellett a mélypontokról is szólt. Az első 1854-ben kezdődött, a Bach-korszak után algimnáziumként éledt újra az iskola. Megtorpanást jelentett természetesen a II. világháború is, majd a hatvanas évek, amikor ipari szakközépiskola volt a Kossuth – bár ehhez rögtön kívánkozik a kiegészítés: az akkori tanárok és diákok is fontosnak tartották a kossuthi örökség vállalását.
A nemzetközi hírű nyíregyházi tubaművész, Szentpáli Roland és a Solti György rézfúvósegyüttes műsora után a város polgármestere, Csabai Lászlóné köszöntötte a diákfesztivál résztvevőit, ezúttal is kinyilvánítva, hogy Nyíregyháza számára mennyire fontos első és legnagyobb múltú középiskolája, kultúrateremtő és -közvetítő intézménye.
A fesztivál a gimnázium dísztermében folytatódott – pantomimjátékkal. Minden részt vevő iskola előzetesen megkapta azt az igét, melyet a versenyzőknek némajátékkal kellett megjeleníteniük a színpadon ezen az estén: „Senki pedig, ha gyertyát gyújt, nem teszi rejtekbe, sem a véka alá, hanem a gyertyatartóba, hogy a kik bemennek, lássák a világosságot.” (Lk 11,33; Károli-fordítás) A kreativitásról, tehetségről és sok ötletről tanúskodó, három-öt perces bemutatók lehetetlen helyzet elé állították azokat, akik rangsort állíthattak volna fel közöttük – az általános magas színvonalra való tekintettel e kategóriában nem hirdettek győzteseket.
A jubileumi diákfesztivál pénteken az EGOT „hagyományos versenyszámával”, a hittanvetélkedővel folytatódott. A rendezők egyébként szabadon bántak az evangélikus gimnáziumok találkozóinak megszokott elemeivel: ezúttal elmaradtak a máskor szokásos tantárgyi versenyek, több teret biztosítva a könnyed szórakozásnak, barátkozásnak – lásd udvari Barátságsátrak! –, de a versenyzők bibliaismeretét, illetve ezúttal még inkább a 16–18. századi egyháztörténetben való jártasságát feltérképező megmérettetés most sem maradhatott el.
Míg a földszinti teremben a csapatok a tesztekkel és az egymásra épülő feladatsorokkal küzdöttek, az emelet másik sarkában a legbátrabbak olyan történeti vetélkedőn vehettek részt, melynek tartalmát az iskola műemlék könyvtárának legértékesebb darabjaiból válogatott kiállítás adta. A Láss, ne csak nézz! mottóhoz híven minden kérdésre kiolvasható volt a válasz a falakon vagy a tárlókban elhelyezett több száz éves könyvek lapjairól; a rendezők célja nyilvánvalóan az volt, hogy a vendégek mélyüljenek el egy kicsit a részletekben, és minél többet megtudjanak a vendéglátó iskoláról.
Mindeközben káprázatos produkciók váltották egymást a nagyterem színpadán. A „Ki mit tud?”-ra versmondás, népdal, néptánc, hangszerszóló, színpadi jelenet, mesemondás kategóriában neveztek több mint hatvanan. Hol nevetés csattant, hol meg a műélvezet, a figyelem csendje volt szinte tapintható. Csak unatkozni nem lehetett a nézőtéren.
A program a továbbiakban is igazán változatosan alakult, hiszen remek koncerttel ajándékozta meg a fesztivál résztvevőit a Banchieri énekegyüttes, valamint a Talamba. Akik nem zarándokoltak el a sok idegenforgalmi látványossággal büszkélkedő Sóstóra, azok például meghallgathatták Jókai Anna gondolatgazdag előadását.
A nap az udvaron végződött: a bográcsversenyben elkészült ételek adták a vacsorát, a megasztáros Palcsó Tamás és a Crystal együttes koncertje garantálta a kirobbanó jókedvet és nyújtott felhőtlen szórakozást.
Szombaton a Nagytemplomban valóságos díjesővel jutalmazta a vendéglátó iskola a VI. EGOT résztvevőit, így mondva köszönetet aktivitásukért, odaadó részvételükért, és persze díjazva tehetségüket, felkészültségüket.
A részletektől hely hiányában eltekintünk, a hittanvetélkedő végeredményét azonban megosztjuk olvasóinkkal. Az első helyezett a győri Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ négyfős csapata lett, a második helyen a miskolci Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola tanulói végeztek, míg a harmadik helyért járó díjat az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma és Kollégiumának diákjai vihették haza.
A nyíregyházi jubileumi tanév március 14-én vélhetően ismét reflektorfénybe kerül a Kossuth-iskolák országos találkozója alkalmával.
Veszprémi Erzsébet
Regionális hozzárendelés: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium