Egyházunk egy-két hete

Egyházunkban egyedül a sámsonházi gyülekezet mondhatja el, hogy Magyarország egykori kormányzója, az evangélikus Kossuth Lajos a fõfelügyelõje volt, méghozzá huszonhárom éven át. Az erre azóta is büszke, kétszáznyolcvan lakosú nógrádi falucskába temploma felépítésének százharminchatodik évfordulója alkalmából látogatott el dr. Fabiny Tamás, az Északi Egyházkerület lelkészi vezetõje október 8-án, vasárnap délelõtt, hogy a kilencven százalékban lutheránus település lakóival együtt adjon hálát.

A püspöki látogatás az öt évvel ezelõtt fölszentelt pásztói evangélikus templomban kezdõdött, amely jelenleg a sámsonházi anyagyülekezet filiája. A városiasodás következtében egyre fiatalodó és növekvõ pásztói közösség mint fiatal leányegyházközség a 9 órai helyi istentiszteleten adott hálát, amelyet a gyermekek mûsora nyitott meg Lõrincz Lászlóné újonnan választott felügyelõ asszony vezetésével. Ezt követõen mentek át a gyülekezetek vezetõi és tagjai a Cserhát és a Mátra találkozásánál emelkedõ hegyre épített, hetvenhét lépcsõn megközelíthetõ sámsonházi templomba.

Mint Lehoczky Endre helyi lelkésztõl megtudtuk, az épületet 1870-ben szentelték fel. A gyülekezet ekkor már kétszáz éve létezett, de az elõzõ két templom tûzvész martalékává lett, csakúgy, mint több paplakjuk.

A kis közösség mindmáig megemlékezik õseirõl, akik hitükhöz ragaszkodva és egyházszeretetükrõl tanúságot téve száznyolcvan év alatt három templomot és négy parókiát építettek. Élni akarásukat bizonyítja, hogy a gyülekezet lelkésze gyalog ment Bécsbe, hogy ott szorgalmazza a templom építését.

Fabiny Tamás az Útmutató aznapi igéjérõl beszélt, amelynek aktualitását mindannyian átélhették a jelenlévõk: „Az Úr irgalma megmarad nemzedékrõl nemzedékre az õt félõkön” (Lk 1,50) – fejtette ki a püspök. Mária éneke, a Magnificat megtanít bennünket Istent csodálni, mert õ, az Úr lát vendégül minket hajlékában akkor, amikor imádságra, énekre vagy asztala köré hív. Ezenkívül megtanít bennünket szeretni, amikor megtapasztaljuk, hogy a hangunk már csak visszhang az õ igéjére, mert õ elõbb szeretett minket. S végül megtanít minket Istent dicsérni. „Ezt a hármat ne tartsd magadban, hanem add tovább” – buzdított a kerület vezetõje. Mindkét istentisztelet liturgiájában Lõrincz Csaba pásztói származású lelkész segédkezett.

Délután Fabiny Tamás felkereste a község régi temetõjét; a gyülekezet presbitereinek kíséretében egy szál fehér virággal emlékezett meg egyik elõdjérõl, a Sámsonházán lakó D. Kiss Istvánról (1922–1935), a valamikori dunáninneni egyházkerület püspökérõl, illetve imádsággal és énekkel adott hálát az elõd szolgálatáért. Végül a régi temetõbõl a faluháza felé vette útját a kis csapat, útközben az egykori püspöki lakban megtekintve A magyarországi szlovák lakodalmi népviselet a 20. század elején címû kiállítást.

Horváth-Hegyi Olivér

Regionális hozzárendelés: Sámsonházai Evangélikus Egyházközség