Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2007 - 04 - Életszemlélet

Élő víz

Életszemlélet

Kicsoda vagy te – milyen az igazi éned? Mi határozza meg, hogy mit gondolsz, mondasz és teszel? Hogyan jutsz el a választásokig, mi alapján döntesz?

Minden bizonnyal számos tényező befolyásolja gondolatainkat, szavainkat és tetteinket. Ugyanez igaz választásainkra és döntéseinkre is. Vannak, akik olyanok, mint a kaméleon; hagyják, hogy a környezetük (beleértve az embereket is) befolyásolja gondolataikat és viselkedésüket. A mondás szerint: „Az általad vezetett vállalat foglya vagy.” Másokra nem hat oly erősen a környezetük. Az ő viselkedésük, döntéshozataluk határozottan következetes, legyen szó munkahelyről, családról vagy társadalmi környezetről.

Van azonban egy tényező, amely bármi másnál jobban meghatározza, hogy kik vagyunk, és mit teszünk: az életszemléletünk. Az életszemléletünk az, ami igaz valójában mutatja meg, hogy miként látjuk a környező világot, és miként érzékeljük szerepünket benne. Alapvető fontosságú, hogy kinek-kinek milyen az életszemlélete: ez fogja meghatározni, hogy az illető emberbarát vagy terrorista, önzetlen szolga vagy önző manipulátor, optimista vagy pesszimista, lelkileg motivált személy vagy szabadgondolkodó, „adó ember” vagy olyan, aki csak elvesz.

Ezért olyan nehéz személyiségbeli változásokat elérni, olyanokat, amelyek tartósak, és alapvető átalakulást jelentenek. Megpróbálhatjuk megváltoztatni a viselkedésünket, de a belső életszemléletünket sokkal nehezebb „újrakódolni”. Mint ahogy kívülről át lehet ugyan festeni egy ütött-kopott, rossz szagú szemetesládát, és a horpadásokat is ki lehet rajta kalapálni – kívülről jól fog kinézni, de ha a belseje nem változik, akkor ugyanaz a régi, lepusztult szemetesláda marad.

Vagyis ha mélyen gyökerező, jellembeli problémákat fedezünk fel magunkban – például kapzsiság; túlzó anyagiasságra való hajlam; a karrierünkben, üzletünkben megvalósuló sikerhez való rögeszmés ragaszkodás; az iránti érzéketlenség, hogy nekünk vagy másoknak mibe kerül mindez; a munkatársak iránt érzett keserű, irigy érzésekhez való ragaszkodás –, ezek nem fognak csupán attól eltűnni, hogy úgy teszünk, mintha nem is léteznének. Az igazi változás belülről fakad, nem kívülről jön.

Tanulmányozd, hogy az ősi, mégis bámulatosan időszerű Biblia mit mond az életszemléletről: aki belül vagy, az határozza meg azt, hogy milyen leszel kívül. Amit drágának tartasz, amit a legfontosabbnak gondolsz – vagyis hogy milyen az életszemléleted –, az határozza meg, hogy mi motivál, mi szabja meg alapvetően a dolgok fontossági sorrendjét a számodra, mi irányítja cselekedeteidet, mondatja ki szavaidat. „Mert a szívnek teljességéből szól a száj.” (Mt 12,34b; Károli-fordítás)

A csalfa cselekedetek megtéveszthetnek némelyeket, de nem mindenkit. Ha valamit nagyon akarsz, meg tudod indokolni (még magadnak is), hogy miért pont ezt vagy azt az eszközt vetted igénybe célod eléréséhez. De Istent, aki az emberi lélek teljességét, bonyolultságát mindenkinél jobban ismeri, a miértek érdeklik, amelyek cselekedeteid és szavaid mögött vannak. „Az embernek minden úta igaz a maga szemei előtt; de a szívek vizsgálója az Úr.” (Péld 21,2; Károli-fordítás)

Amit teszünk, nem olyan fontos, mint az, hogy miért tesszük. Még ha jót is teszel, lehet, hogy rossz indíttatásból teszed – hogy jól érezd tőle magad; hogy egyesek a lekötelezettjeid legyenek; hogy elnyerd mások elismerését… Számos egyéb indítékod is lehet. Míg mi másokat külső megjelenésük, megnyilvánulásaik alapján ítélünk meg, addig Isten a szívet vizsgálja, és cselekedeteink indítékait ítéli meg. „Jól tudom, oh én Istenem, hogy te a szívet vizsgálod és az igazságot szereted.” (1Krón 29,17a)

Robert J. Tamasy