Keresztutak

Készülünk a nők 2007. évi világimanapjára

Ahogyan lapunk előző számában már hírül adtuk, idén Paraguay asszonyai látnak vendégül bennünket a március 2-i világimanapon. A Magyarországnál több mint négyszer nagyobb dél-amerikai országról Európában keveset tudunk. Itt az alkalom, hogy megismerjük, és imádságainkban hordozzuk lakosainak gondjait, örömeit.

Ha az útikönyveket fellapozzuk, szembeötlik egy száraz, tényszerű statisztikai adat: az ország tengerpartja = nulla. Paraguay tehát igazi belterület. Északon Bolíviával, délen és délnyugaton Argentínával, keleten pedig Brazíliával határos. Nevét legnagyobb folyójáról kapta. Az indián eredetű név „papagájok vizé”- nek fordítható.

Felszínét a Paraguay folyó – mocsarakkal tarkított, őserdővel borított – völgye osztja két részre. A folyótól nyugatra a Gran Chaco szavannás alföldje, keletre pedig a szubtrópusi erdőkkel fedett Brazil-magasföld uralja a tájat. Paraguay klímája trópusi-szubtrópusi jellegű. A legforróbb nyári hónapokban az átlaghőmérséklet eléri a 40 Celsius-fokot, és ez a legcsapadékosabb évszak is. A téli hónapokban 27-29 fok van.

Földje ásványkincsekben szegény, de vízenergiában gazdag. A Brazíliával közösen üzemeltetett Itaipu a Föld legnagyobb vízerőműve. Az ország lakói mégsem ebből, hanem növénytermesztésből és állattenyésztésből tartják fenn magukat. A természeti gazdagság ellenére nagy a szegénység.

A jelenleg 5,8 millió lakosú Paraguay Latin-Amerika leginkább népesedő országa. Az úgynevezett növekedési mutató eléri az évi 2,5 százalékot. A lakosság negyven százaléka fiatalabb tizenöt évesnél, a lakosság egynegyedének az életkora 15–19 év között van. Az átlagos család négy gyermeket nevel, de vidéken nem ritkák a tízgyermekes családok sem.

A népesség több mint fele városokban él; a fővárosban, Asunciónban mintegy egymillióan laknak. A népesség kilencven százaléka mesztic, azaz bennszülött-európai keverék. Az őslakosok ma mindössze két százalékát teszik ki a lakosságnak. Tizenhét népcsoport él az országban. A legnagyobbat az ország keleti részén élő guarani indiánok alkotják.

Néhány, az egészségügyre jellemző adat: csupán a lakosság húsz százalékának van egészségbiztosítása. A lakosság egyharmada nem jut hozzá tiszta ivóvízhez. Az anyahalandósági ráta a második legmagasabb egész Dél-Amerikában: százezer élve születésre százhatvan haláleset jut.

Az országot földrajzi elhelyezkedése folytán a helybeli asszonyok így nevezik: Dél-Amerika szíve. Híres írójuk, Augusto Roa Bastos magyarázza is a képet: a szív nem a lüktetést, a gazdasági fejlettséget jelenti országa esetében, hanem annak izoláltságát. Nemcsak földrajzilag „belterjes” Paraguay, de történelmében és kultúrájában is az. Évszázadokig igyekezett őrizni a művészetében, a hagyományaiban rejlő sajátosságait. „Mint szárazföldi sziget, Chile ellenpólusaként nem engedett az univerzálisnak, modernnek kikiáltott, Európa-orientált hatásoknak” – írja Roa Bastos.

Az imanapon e megőrzött kincsek néhány darabja tárulhat elénk. Paraguay idén – így is fogalmazhatnánk – megnyitja a szívét.

B. Pintér Márta