Napról napra

Új nap – új kegyelem

Élő víz

A lap
Egy napon azt kérte az osztálytól a matematikatanárnő, hogy mindenki írja föl egy lapra az összes osztálytársa nevét. Aztán gondolják meg, mi a legjobb, amit mondani tudnak a társaikról, és azt írják a nevek mellé. >>

Heti útravaló
Ma, ha az ő hangját halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket. (Zsid 3,15) >>

Egyházunk egy-két hete

Jövőtervezés és felelős gondolkodás
Nagy múltú, de sok sebből vérző épület áll Budapest VIII. kerületében, az Üllői út és a Szentkirályi utca sarkán. A „boldog békeidőkben” róla készült fotót láthatták olvasóink lapunk egyik decemberi számában. A mostani képek a jelenlegi – kevésbé előnyös – arcot mutatják… Mit jelent egyházunk számára ez az épület? Múltat vagy/és jövőt? Szolgálatunkhoz adott keretet vagy egyre elviselhetetlenebb anyagi terhet? Erről, a jövőről s az épülettel kapcsolatos feladatokról dönt márciusban egyházunk zsinata. A zsinati döntést előzi meg a február 16-án megrendezendő fórum. >>

Rovatokról gazdaszemmel
Lapunk idei első számában egy kérdőív lapult, amelynek segítségével olvasóinknak az újsággal kapcsolatos véleményét, igényeit, netán kritikai észrevételeit szerettük volna „megszondázni”. Bár a visszaérkezett kérdőívek adatainak feldolgozása még folyamatban van, az már most egyértelmű, hogy a lelki útravalót adó állandó rovatok írásai a legnépszerűbbek közé tartoznak. Az alábbiakban a hetente jelentkező rovatok gazdáit szólaltatjuk meg – egyúttal hálánkat is kifejezve hétről hétre oly lelkiismeretesen végzett, áldozatos munkájukért. >>

Tényfeltárás egyházunkban
Egyházunk elnöksége január 31-én találkozott a tényfeltáró bizottság tagjaival. Ittzés János elnök-püspök és Prőhle Gergely országos felügyelő kiemelte annak fontosságát, hogy a kutatások minél intenzívebben, ugyanakkor a korábbi félreértéseket, hibákat kiküszöbölve, a jelenlegi személyi feltételek mellett folyjanak tovább. Ennek érdekében arra kérték a bizottság tagjait, hogy az ismertetett működési rend végleges változatát az országos presbitérium következő ülését megelőzően terjesszék elő. >>

Isten emberére emlékeztek
A három ízben megválasztott és a hatalom által mindannyiszor félreállított püspökre, Túróczy Zoltánra (1893–1971) emlékeztek február 4-én a Budavári Evangélikus Egyházközség kápolnájában. Az alkalom megrendezését dr. Fabiny Tamás (képünkön balra) püspök szorgalmazta abból az apropóból, hogy Túróczy Zoltán legutolsó, az Északi Egyházkerület vezetői tisztébe való iktatása ötven esztendeje, 1957. február 6-án volt a Bécsi kapu téri templomban. >>

Keresztutak

Egyéves a marosvásárhelyi Diakóniai Keresztyén Alapítvány
Első születésnapját ünnepelte február 1-jén a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban működő, kolozsvári központú Diakóniai Keresztyén Alapítvány marosvásárhelyi fiókszervezete. Ebből az alkalomból dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár, a kuratórium elnöke és Kántor Attila esperes, a kuratórium titkára tartott sajtótájékoztatót. >>

Sajtómunka és a keresztény értékek képviselete
Az újságírók védőszentjének, Szalézi Szent Ferencnek (1567–1622) az ünnepén, január 24-én tartott konferenciát a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége. >>

Rövidre vágva – kis (női) hírek a nagyvilágból

Kétszázharminc éves a vallásszabadságról rendelkező törvény Virginiában
Az egyesült államokbeli Virginia államban kétszázharminc évvel ezelőtt törvényileg biztosították a vallásszabadságot. Thomas Jefferson 1777-ben Fredericksburgban erősítette meg a statútumot. >>

A Vatikán diplomáciai céljai
Az ázsiai kereszténység – közelebbről Vietnam és Kína – áll a Vatikán diplomáciai erőfeszítéseinek az előterében. Erre utal Nguyen Tan Dung vietnami miniszterelnöknek a január 25-én XVI. Benedek pápánál tett látogatása, továbbá az, hogy küszöbön áll a diplomáciai kapcsolatok felvétele a Szentszék és Hanoi között. >>

Népszerű XVI. Benedek pápa első enciklikája
A Vatikán hivatalos könyvkiadójának bejelentése szerint XVI. Benedek pápa egy évvel ezelőtt írt első enciklikája (Az Isten szeretet) a bestsellerlisták élére került. >>

Paraguay a számok tükrében
Ahogyan lapunk előző számában már hírül adtuk, idén Paraguay asszonyai látnak vendégül bennünket a március 2-i világimanapon. A Magyarországnál több mint négyszer nagyobb dél-amerikai országról Európában keveset tudunk. Itt az alkalom, hogy megismerjük, és imádságainkban hordozzuk lakosainak gondjait, örömeit. >>

Miért vagyunk kicsinyhitűek?!
Nem kell kishitűnek lennünk – ezt igazán megtanulhatjuk katolikus testvéreinktől. Talán a kedves olvasóknak is voltak már ilyen gondolataik, vagy lesznek, ha elolvassák az alábbiakat a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) békési szervezetének a munkájáról. >>

Evangélikusok

„Bekötött szemmel egy közepes forgalmú úton”?
Tulajdonképpen nem tudom megmondani az okát, miért nem kapcsoltuk ki aznap este a javasolt öt percre sem az összes elektromos készüléket a lakásban, pedig rendkívül szimpatikus volt a gondolat. Pár nappal ezelőtt ugyanis erre kértek egy nemzetközi akció szervezői, akik így akarták felhívni a figyelmet az egyre fenyegetőbb veszélyre. Arra, amelyik most már letagadhatatlanul mindannyiunkat fenyeget. Globális fenyegetés az egész emberiségnek. Igen, a klímaváltozásról, a globális felmelegedésről van szó. >>

e-világ

Zöldségekről-gyümölcsökről
A teremtéstörténetbeli étrendben – esett már róla szó lapunk ez évi 4. számában – a gabonák után rögtön a zöldségek és gyümölcsök következnek. Szét lehetne választani őket, mégsem tesszük, mert nagyon sok közös van bennük. A legelső mindjárt, hogy majdnem minden esetben fogyaszthatóak nyersen. Sőt a szervezetünk számára így érnek a legtöbbet, ugyanis a tápanyagok, vitaminok ebben a formában találhatóak meg bennük a legteljesebb mértékben. >>

Keresztény szemmel

Nincs kettő egy nélkül
Nincs kettő… S úgy tűnik, hogy egyre kevésbé is lesz. Ez az esztendő sokak számára hozott igazi – ha nem is egészen önként vállalt – böjtöt. Amire tavaly még kettő jutott, idén már alig lesz talán csak egy is. Az országban, családban, egyházban egyaránt falatozik a szűk esztendő sovány tehene – s bár étvágya nem lankad, alakja mégis egyre aszottabb. Egyházunk, gyülekezeteink, iskoláink, szociális intézményeink ezekben a hetekben készítik az előirányzatokat, de az már mindenki számára világos, hogy mindenre kevesebb lesz, mint eddig. >>

Útra készen
Vacogott. És nemcsak azért, mert ahhoz, hogy az erkélyen álldogáljon, túl vékony volt a köntös, amelyet magára kapott. Didergett a szavak miatt is, amelyeket Ágoston a konyhában az előbb a fejéhez vágott. A férje felkelt, mint máskor. Leült az asztal mellé, és mint mindig, komótosan kortyolgatta a kávéját, mint minden vasárnap reggel. De a rádiót nem kapcsolta be, ahogy szokta. Csöndes volt. Túl csöndes. Nem mintha valaha is nagyon beszédes lett volna. De most valahogy olyan vészterhes volt minden. Szinte tapintani lehetett a feszültséget. >>

Mint a Hajnalcsillag…
Azt szokták mondani, hogy a legismertebb magyar a nemrég eltemetett Puskás Ferenc. Bár nem derül ki a műsorokból, a különféle magazincikk-felhozatalból, de Árpád-házi Szent Erzsébet alighanem megelőzi őt ismertségben. Hiszen, mint tudjuk, ő a legismertebb magyar szent, kultusza még a középkorban egész Európában elterjedt. >>

A hét témája

Idősebbek is elkezdhetik
Egyházunk gyülekezeteiben, szeretetotthonaiban számos olyan idős ember éli mindennapjait, aki a munkás évek múltával is aktív: ki keze munkájával segíti szűkebb környezete épülését-szépülését, ki gyűjtőszenvedélyének hódol, ki művészi képességeit igyekszik kibontakoztatni. Gazdag Zsuzsanna összeállításában – a teljesség igénye nélkül – közülük mutatunk be néhányat olvasóinknak. >>

I.
Saját elmondása szerint már gyermekkora óta mindent gyűjt, amit csak lehet. Szenvedélyének csak a rendelkezésre álló tér szab határt. Így – műhely, illetve elegendő hely hiányában – már tanult szakmájában, a fémiparban elsajátított tudását és ismereteit sem kamatoztathatja, nem készíthet fémtárgyakat. >>

II.
Kilencvenedik születésnapját ünnepli 2007 tavaszán dr. Kelemen László nyugalmazott jogász, aki szerint az egész világi jogrend alapja a Tízparancsolat. A Sarepta Budai Evangélikus Szeretetotthon lakójának figyelme több mint fél évszázada fordult az agyag felé; gondos megformálása érdekében három újítást is kidolgozott. >>

III.
A maguk gyönyörűségére alkotók mellett akadnak olyan kisebb-nagyobb közösségek is, amelyeknek a tagjai kézügyességüket és szépérzéküket gyülekezetük szolgálatába állítják. A Budapest-Deák téri evangélikus egyházközségben például az adventi vasárnapokon kinek-kinek lehetősége nyílik arra, hogy válogasson a nyolcvanas évek eleje óta működő kézimunkakör tagjai által év közben készített ajándéktárgyakból. >>

IV.
Egy tárlat megtekintése után döntött úgy a Szegeden élő Győrfiné Bullás Mária (62), hogy ő maga is szeretne az ott látottakhoz hasonló képeket készíteni. >>

V.
Gyermekkora óta kézimunkázik a kaposszekcsői szeretetotthon lakója, Csollány Józsefné, Irma (72). Rajzolni felnőttként tanult meg, és éppoly szívesen készített aktot, mint portrékat vagy tájképeket. Másik időtöltése a makramézás; ezzel a technikával készíthetünk neszesszert, táskát vagy akár faliképet is. >>

VI.
Felnőtt fejjel ismerte és szerette meg a kézművességet a Szombathelyen élő Csite Mária (83), akinek megadatott, hogy több tárlaton is kiállíthassa munkáit. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban tartandó tanfolyamról egy hirdetésben olvasott nyugalomba vonulása után; kíváncsiságból látogatott el oda. >>

Tésztából oltárrács
A második világháborút megelőzően sok nőegyleti csoport működött, de a világégés után az első és sokáig az egyetlen ilyen névvel fémjelzett közösség a Mezőberény I. Kerületi Evangélikus Egyházközség asszonyköre volt. >>

Nyugállományban, de nem tétlenül
Sok magára maradt idős embert gyötör a feleslegesség, az „én már senkinek sem kellek” érzése. Pedig jó néhányan vannak közöttük, akik tudásukkal, tapasztalataikkal nemcsak kortársaik, hanem akár a fiatalabb generációk segítségére is lehetnének. Erre az egyik legjobb bizonyíték az 1989-ben alakult Nyubusznak, azaz a Nyugdíjasok Budapesti Szövetségének a tevékenysége. A civil szervezet elnökével, Barabás Tibornéval beszélgettem Akadémia utcai irodájukban. >>

Rózsakertben
Csípős őszi szél borzolgatja az öreg fák lombjait, a nap fényfoltjai úgy futkároznak a földön, mint megriadt fehér bogarak. A tujákkal szegélyezett kis rózsakertben szelíd arcú, galambősz hajú öregember hajladozik. Metszi, takarja a bokrokat, gondos szeretettel dolgozik. Gyakran látni itt, ahogy napi munkáját félretéve jókedvűen tesz-vesz a virágai között. És a növények nem maradnak hálátlanok: egészségesek, színesek, pompásak, és balzsamos illattal töltik be a kertet. Sokszor talált itt vigaszt, merített új erőt a csendben, és felüdülten, reménnyel megtelve folytathatta nehéz hivatását, amelyet – máig biztos benne – nem véletlenül választott magának. Lelkész. >>

evél&levél

Szeretet határok nélkül – Liebe ohne Grenzen
Múlt szombaton éjszaka érkezett haza tizennyolc fős kis delegációnk a bajorországi Augsburgból, ahol neuendettelsaui partneriskolánk meghívására vendégeskedtünk három napig. Utazásunknak ezúttal nem „csupán” kirándulás vagy nyelvgyakorlás volt a célja, hanem egy rendkívül megtisztelő meghívásnak tehettünk eleget. Hónapokkal ezelőtt ugyanis felkérést kapott iskolánk, hogy a Comenius projektben húsz német diákkal közösen színpadra állított, Grease – szeretet határok nélkül című zenés műsorunkkal részt vegyünk a bajorországi iskolák számára rendezett evangélikus iskolanapon (Evangelischer Schultag), ahol valamennyi intézmény az elmúlt évben elért legnagyobb sikereit mutatta be. Megható és felelősségteljes küldetés vitt tehát bennünket Augsburgba, hiszen ezúttal saját iskolánkon, közösségünkön kívül neuendettelsaui testvéreinket is képviseltük. >>

A közelmúlt krónikája

Áll a bál
„…megvan az ideje a táncnak” – olvashatjuk a Prédikátor könyvében.** Nem hiába várták a régiek oly nagyon a farsangi időszakot, amikor kedvükre bálozhattak. Alábbi öszszeállításunk bepillantást nyújt néhány mostanában rendezett evangélikus bálba. Kéretik egy kényelmes tánccipőt felvenni! >>

Berzsenyis bál – ahogyan kell
Tősgyökeres budapestiként e sorok írója hajlamos megfeledkezni arról, hogy vidéken még a báli szezonnak is jobban megadják a módját. Ez különösen igaz az ország nyugati szegletében fekvő Sopronra. Ha a lexikonokban a bál kifejezés mellett a hagyománytisztelet és a mulatság szavak szerepelnének magyarázatként, akkor nem kétséges, hogy a szócikkhez a Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) és Kollégium február 3-i eseményéről kerülnének illusztrációk. >>

Táncoltak, hogy segítsenek
Immár hatodik éve rendeztük meg január 27-én a mezőberényi I. kerületi gyülekezet temploma melletti Berény Szállóban az evangélikus bált. A településen farsangi időben hétvégenként több helyszínen is lehet bálozni. Minden egyesület, civil szervezet „megmutatja” ilyenkor magát. Így teszünk mi is. De a vacsora és mulatság nem magáért a szórakozásért és a kikapcsolódásért van, és nem is egy új reklámfogás, hogy így népszerűsítse magát gyülekezetünk. Rendezvényünket az Erős Vár Alapítvány támogatása végett, jótékonysági alkalomként hirdetjük meg. >>

Megjelenés csak pöttyösben
Több ezer pötty és közel kétszáz ember tölti meg évről évre a pusztaföldvári kultúrházat. Pettyes csokornyakkendőt öltenek az óvodás kisfiúk, és pettyes kendőt a kilencvenhez közeledő dédnagymamák – ez utóbbiak már hét évtizeddel ezelőtt is hasonlóan tettek. >>

E heti Luther-idézet

Luther-idézet
„Elterjedt szokás az, hogy az evangéliumokat könyvekben számoljuk, s »a négy evangéliumnak« nevezzük őket. Ez onnan ered, hogy nem tudjuk, mi áll Pál és Péter leveleiben, s az ő tanításukat mintegy az evangéliumok függelékének tekintjük, amit Jeromos egyik prológusa is sugall. Egy ennél is átkosabb szokás az, hogy az evangéliumokat és a leveleket törvénykönyveknek tekintjük, mikből megtanítható, mit kell tennünk, s melyek Krisztus tetteit csakis példaképpen állítják elibénk. Ahol hát ez a két tévhit befészkelte magát a szívekbe, ott sem az evangéliumot, sem a leveleket nem forgatják haszonnal és a keresztény hit épülésére: merő pogányok maradunk, akárcsak voltunk.” >>

Kultúrkörök

„Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet”
Egy anatóliai szőttes gyapjúmeleg, piros-vörös színei a kötet borítóján. Az ézsaiási cím simogat, bátorít, mikor kezembe veszem az Esztus-emlékkönyvet. Én, az olvasó vagyok a nép, engem kell vigasztalni szomorúságomban, amiért ilyen hamar vége szakadt Esztus életének és vele gondolatainak, újító tetteinek, mentőakcióinak, elmélyült alkotómunkájának, szárnyaló álmainak. >>

Vezetnek vagy félrevezetnek?
Három évvel ezelőtt indult útjára a nagy sikerű, Mesterkurzus című pszichológiai előadás-sorozat. A legutóbbi, januári kurzus igen kényes kérdéseket feszegetett: honnan tudhatjuk, hogy a spirituális tanítók vezetnek vagy pedig félrevezetnek bennünket? >>

Almásy László Ede élete képekben
Az angol beteg című amerikai mozinak köszönhetően sokak számára vált ismertebbé a magyar Almásy László Ede (1895–1951) neve. Hazai filmes, Tóth-Szöllős András rendező-operatőr is foglalkozott a Szahara-kutató életével, sőt maga is többször járt a sivatagban. >>

Déli harangszó
Február 12. és 18. között a sárszentlőrinci evangélikus templom harangja szól a Kossuth rádióban. >>

A vasárnap igéje

Isten útjai kifürkészhetőek
Isten és ember útja egészen más irányba halad. Az első „elbújás” óta gondosan ügyelünk is rá, hogy ne keresztezzék egymást útjaink. Mindeközben mi, jó keresztények, akik úgy gondoljuk magunkról, hogy többé-kevésbé az Isten útját járjuk, „szent haraggal” szemléljük az emberiség elrontott útjait. A napnál is világosabban látjuk, hol tévedt el végletesen, és hol téved le folyamatosan a bűnös világ az egyetlen igaz útról. Éles szemmel vesszük észre az értékvesztés, a hamis istenek bűvkörében élő, bűnös világ tévútjait. És persze némi önérzettel – bár a kötelező keresztény szerénység szabályainak engedve csak alig hangoztatva – állapítjuk meg: de jó, hogy mi már egészen más utakon járunk! >>

Oratio oecumenica

Oratio oecumenica
[Lelkész:] Mennyei Édesatyánk! Hálatelt szívvel állunk meg ma is színed előtt, mert újra átjárt bennünket az öröm, hogy nálad megoldás van életünk minden gondjára. >>

EvÉlet - Lelki segély

Vétettem a Szentlélek ellen?
„Kedves lelkésznő! Hajnali három óra elmúlt, de nem aludtam még egy szemhunyásnyit sem. Írnom kell önnek, hogy a segítségét kérjem. Lehet, hogy nem is fogom postázni ezt a levelet, de legalább rendezem a gondolataimat. Feleségem szerint én halálos bűnt követtem el, amire nincs bocsánat. Vétettem a Szentlélek ellen, mert keményfejű vagyok, és nem hiszek el mindent, ami a Bibliában van. Pedig hiszek én Istenben, de csak olyan hitetlenül, a magam módján. Néha előfordul, hogy káromkodom, de istenkáromlásra sohasem vetemednék, hiszen annyiszor segített már rajtunk. Kérem, írja meg, hogy mit jelent pontosan a Szentlélek káromlása!” >>

Szószóró

Túlélési gyakorlat
Egész életünk túlélésből áll. A középiskolás évek alatt előbb egy-egy felelést vagy témazáró dolgozatot szeretnénk túlélni, később már az érettségi vizsgát. Az egyetemen-főiskolán a kollokviumokon és a gyakorlati tárgyakon szeretnénk sikeresen túl lenni, majd az államvizsgán. Ezért nem is meglepő, ha az ember nem kapja már fel a fejét azt hallva, hogy egy rendezvény neve túlélőtúra keresztény iskolásoknak. Vajon tudják-e a szervezők még olyan feladatok elé állítani a tizenéveseket, amelyeket ne tudnának megoldani? >>

Cantate

Zenei élet a békéscsabai evangélikus gimnáziumban
A rovat indulásakor terveink között szerepelt az is, hogy bemutatjuk az egyházi iskolákban zajló zeneoktatást. Ez alkalommal a békéscsabai evangélikus gimnázium zenei életéről szóló beszámolót olvashatják. (E. Zs.) >>