A hét témája

A második világháborút megelőzően sok nőegyleti csoport működött, de a világégés után az első és sokáig az egyetlen ilyen névvel fémjelzett közösség a Mezőberény I. Kerületi Evangélikus Egyházközség asszonyköre volt.

A gyülekezet asszonyai évente többször összejöttek a legfontosabb teendők elvégzésére: például előkészítették a szeretetvendégségeket, templomot takarítottak, és így tovább. A nőegylet vezetése eredetileg a lelkészfeleségek feladata volt, majd az egyik gondnok, Várfalvi Andrásné lett a vezető, aki nagy egyetértésében, partneri és testvéri viszonyban igazgatta a csoport életét. Őt Székely Sándorné követte, halála óta pedig Dolovi Istvánné fogja össze a közösséget.

A kör tagjai az első időkben oltárterítőket készítettek, majd egy református gyülekezettől átvett ötlet nyomán a csigatészta-készítést kezdték el heti rendszerességgel. A tésztát értékesítik, és a befolyt összeget az egyházközség céljaira fordítják. Így újíttatták fel a lelkészi hivatal foteljait, és készíttettek oltárrácsot, lelkészi stólát, illetve vásároltak étkészleteket, evőeszközöket. Áldozatkészségüknek köszönhetően a konfirmadusokat évente megajándékozzuk hímzett könyvjelzővel vagy énekeskönyv-borítóval, monogramos zsebkendővel.

A csoport létszáma tíz éve még húsz-huszonöt fő volt, de mára már legfeljebb nyolc-tíz asszony jön össze. A tagok odafigyelnek egymásra, megbeszélik gondjaikat, örömeiket, és megünneplik egymás névnapját. Ha „lustanapot” tartanak, a délután énekléssel, beszélgetéssel, előadással, gyülekezeti eseményekről készült vagy más keresztény tartalmú videók megtekintésével telik.

Lázárné Skorka Katalin lelkész