Egyházunk egy-két hete
Négyszázötven éves a magyar evangélikus lelkészképzés
Dies Academicus a hittudományi egyetemen
A konferenciát dr. Szabó Lajos, az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) rektorhelyettese nyitotta meg. Bevezetője előrevetítette a lelkészképzéssel és az egyházi szolgálattal kapcsolatos témák aktualitását és sokszínűségét, amelyet a szervezők megpróbáltak tükröztetni a konferencia előadásainak tematikájában.
Az első előadást Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület püspöke tartotta Küldetéstudat az egyházi szolgálatban címmel. Ebben három egyszerűnek tűnő, de megkerülhetetlen alapkérdést vetett fel, amelyet minden lelkésznek tisztáznia kell magában: kinek a küldetésében járnak a lelkészek? Tudják-e, hogy kikhez küldettek? Tudják-e, hogy mivel és mire küldettek el, mi bízatott rájuk?
Gáncs Péter kitért arra is, hogyan alakult az egyház küldetéstudata az utóbbi évtizedekben. Korábban a társadalmi izolálódás veszélye fenyegetett, ma viszont a koncepció nélküli improvizálás, a parttalan ötletelés és kapkodás kísértését kell legyőzni.
Az egyház nem önmagáért, hanem a világért van, a világba küldetett – erről azonban az egyházi szolgák sokszor megfeledkeznek. A lelkészképzés összefüggésében a püspök rámutatott: az egyház jövőjét nem a munkanélküliség árnya, hanem a képzett, elkötelezett, „küldetéstudatos” munkások hiánya fenyegeti. (Az előadás szerkesztett változata letölthető a kerület honlapjáról, a Déli Harangszóról: http://del.lutheran.hu.)
A lelkészi szolgálat két pólusa: igehirdetés és lelkigondozás című előadásában Karsay Eszter református lelkész a parókusi szolgálat mindennapos példáival világította meg azokat a prédikációra való készülés és a pasztorális munka során jelentkező feladatokat és kihívásokat, amelyekkel egy lelkésznek meg kell birkóznia a gyülekezeti életben.
Székely András közgazdász, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos munkatársa A népességfogyás pszichoszociális háttértényezői – A vallásosság és a népességszám alakulásának kapcsolata címmel tartott prezentációt. Statisztikai adatok segítségével mutatta be, hogy milyen összefüggések fedezhetők fel olyan társadalmi jelenségek között, mint a gyermekvállalás, az abortuszok száma és az iskolai végzettség, a vallásosság és az egészségi állapot, a felgyorsult életforma és a manipulálható, „fogyasztói” embertípus megjelenése.
Az adatok alapján Székely András arra a következtetésre jutott, hogy az egyházaknak kulcsszerepük van annak a stabil értékrendnek a közvetítésében, amely a fogyasztói társadalom diktátumaival szembeállítva elősegítheti a kisközösségek és a családok megerősödését, a gyermekvállalási kedv növekedését, valamint a társadalom fizikai és mentális egészségi állapotának javulását. A társadalom befolyásolása a tanításon, a példamutatáson, a különböző közéleti fórumokon való jelenléten keresztül és csak hosszú távú folyamat eredményeképpen valósulhat meg.
Hogyan teremthető és őrizhető meg a családi élet és a gyülekezeti szolgálat közötti egyensúly a lelkészek számára? Kovácsné Tóth Márta evangélikus lelkész Egyéni, családi és gyülekezeti élet a lelkészi pályán címmel tartott személyes hangvételű előadást, melyben saját családjának és gyülekezetének az életéből hozott példákkal igyekezett érzékeltetni a fenti kérdés mögött rejlő, a hétköznapokban a lelkészi és a magánemberi szerep összeütközéséből adódó nehézségeket.
A délelőtti programot az EHE Gyakorlati Teológiai Tanszéke által kiírt, A lelkészi és a hittanári hivatás jövőképe a 21. század elején című pályázatnak az eredményhirdetése zárta. Az elbírált pályamunkák hangsúlyos témaköreit Johann Gyula, az EHE lelkésze, Szabóné Mátrai Marianna, a Gyakorlati Intézet vezetője és dr. Varga Gyöngyi megbízott tanszékvezető ismertette.
Mind a négy nyertes pályázatot elsőéves hallgatók készítették: a harmadik díjat Orczán Ildikó, a megosztott másodikat Csizmadia Nóra és Kovács Katalin, az első díjat pedig Somogyi Lilla vehette át az egyetem rektorhelyettesétől.
Az ebédszünet után a Magyarországi Evangélikus Egyház jelenleg működő oktatási és diakóniai projektjeinek bemutatása következett. A Zsivora György Népfőiskolai Alapítványról és az azon belül működő romamisszióról Kocsis István alapítványi titkár, Bakay Péter munkatárs, a romamisszió vezetője és Karl Jánosné Csepregi Erzsébet sárszentlőrinci lelkész tartott előadást.
Diakónia a gyülekezetben és a városban címmel Gregersen Labossa György, a Johanneum Evangélikus Diakóniai Központ igazgató lelkésze mutatta be a szombathelyi szeretetintézményben folyó diakóniai munkát.
A miskolcon elindított Alpha-kurzus nevű oktatási és missziói projekt részleteibe Sándor Frigyes lelkész vezette be a hallgatóságot.
Utolsóként Lázár Zsolt, a Szarvas-Ótemplomi Evangélikus Egyházközség igazgató lelkésze és Benkóczy Péter, a Tessedikkel a XXI. Századba – Második Esély Népfőiskola képzési koordinátora számolt be a szarvasi népfőiskolán folyó felnőttképzési munkáról és annak távlati céljairól.
Dr. Csepregi Zoltán rektor zárszava után bemutatták az egyetemen berendezett Prőhle Károly-emlékszobát. Prőhle Károly családtagjai az egyetem rendelkezésére bocsátották a jelentős teológiai munkásságot kifejtő professzor hagyatékban maradt könyvtárát, amelyet katalogizálva tekinthettek meg a jelenlévők.
A tudomány napjának színvonalas programja doktori avatással ért véget. A Doktori és Habilitációs Tanács döntését dr. Reuss András tanszékvezető egyetemi tanár ismertette: ennek értelmében Bácskai Károly budahegyvidéki lelkész, az EHE Újszövetségi Tanszékének oktatója és Böröcz Enikő lelkész, az Evangélikus Országos Levéltár tudományos munkatársa cum laude minősítéssel vehette át doktori diplomáját. Bácskai Károly laudációját dr. Varga Gyöngyi, Böröcz Enikőét pedig dr. Szentpétery Péter docens, az EHE Vallás- és Társadalomtudományi Tanszékének vezetője mondta el.
Petri Gábor
Regionális hozzárendelés: Evangélikus Hittudományi Egyetem