Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2007 - 30 - Michelangelo Buonarroti

A hét témája

Michelangelo Buonarroti

Az olasz reneszánsz kimagasló mestere, teljes nevén Michelangelo di Lodovico Buonarroti Simoni (1475. március 6. – 1564. február 18.) először Domenico Ghirlandaio festő műhelyébe jelentkezett tanulónak, de hamarosan már a Medici-kertben munkálkodó Bertoldo szobrász mellett tanulta a mesterséget. Itt figyelt fel rá Lorenzo de Medici, aki szinte családtagként bánt vele. Michelangelo mindig is szobrásznak tartotta magát, legnagyobb hatású alkotásait is ebben a művészeti ágban hozta létre. Első jelentősebb munkája a Jean Bilheres de Lagraulas bíboros megrendelésére készült Pietŕ („Krisztus siratása”) volt. Ez az egyetlen szobor, amelyet ellátott a kézjegyével. Szintén ő készítette – 1501 és 1504 között – a reneszánsz művészet egyik legismertebb alkotását, Dávid szobrát. II. Gyula pápa 1508-ban bízta meg azzal, hogy IV. Sixtus pápa egykori vatikáni házi kápolnájának falait freskókkal ékítse. Művét 1512-ben, mindenszentek napján leplezték le. A világ legnagyobb oltárképét, az ugyancsak itt látható Utolsó ítéletet 1535 és 1541 között festette meg. Nem tartotta magát festőnek, építésznek talán még kevésbé. Mégis a híres firenzei építészek mind az ő stílusában dolgoztak. Építészeti főműve a Szent Péter-székesegyház kupolája és apszisa. Verseket is írt, de ezeket nem sokra becsülte.