Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2007 - 31 - Az egyházak ismét pénzt kaptak…

Keresztutak

A médiumok tálalták

Az egyházak ismét pénzt kaptak…

Miből lesz hír, és miből nem? Véletlenül vagy céltudatosan? Az elmúlt napokban több hírforrás is tudtul adta, hogy a református és az evangélikus egyház ismét pénzhez jutott, méghozzá kormányzati forrásból. Arról nem szólt a fáma, hogy az illetékes minisztériumok ebben a hónapban is kifizették az aktuális közüzemi számlát az irodaépületük víz- vagy gázfogyasztása után, vagy hogy elvégezték a napi adminisztrációs feladatukat. Pedig mindkettő egyaránt a dolgok megszokott, napi menetének része.

Mi történt? Miről szól a hír? Az egykor államosított ingatlanok egy része (töredéke!) után – a rendszerváltást követően elkezdett és 2011-ig tartó folyamatban – kártalanítást fizet a magyar állam. Ennek többféle technikája van. Volt, aki – kormányzati biztatásra – pénzintézettel hiteleztette meg előre az összeget, a református és az evangélikus egyház pedig tartotta magát az eredeti megállapodásban rögzített folyamathoz, amelynek az ez évre megállapított első részösszegét fizeti most ki a kincstár. (Volt olyan év, amikor nem került sor a törvénybeli kötelezettség kifizetésére.)

Arról sem szól a híradás, hogy nem az egész összeget kapja az egyház. Ott ugyanis, ahol természetben történik a kártalanítás (az elvett épületet kapjuk vissza), az önkormányzatot illeti meg a pénz. (Persze arról is érdemes lenne egyszer írni, hogy a természetben visszakapott épületek túlnyomó részét szinte használhatatlan, lepusztult állapotban kapjuk vissza, de úgy látszik, ez nem hírértékű.)

Az illetékes szerv csupán a napi munkáját, törvényben előírt feladatát teljesítette. A hír tehát nem hír. Vagy mégis? Aki olvassa, mit gondol? Az egyházak ismét valamiféle előnyhöz jutottak, megint pénzt kaptak az államtól. A hír igaz, csak a hangsúly, az időzítés, az adagolás tendenciózus.

Már szomorúan várom az őszi folytatást, amikor – mint már évek óta – menetrendszerűen megkezdődik az iskolafinanszírozási csatározás, amelynek során kiderül, milyen jó és kedvezményezett is az egyházi iskolák helyzete.

Ha mégis – bárcsak így lenne! – elmarad a pengeváltás, akkor megjelenik-e majd valamilyen újságban a jó hír: „Idén zökkenőmentesen, egyetértéssel zajlott a finanszírozási feladatok végrehajtása”? Közben meg azon töprengek, vajon lesz-e elég fedezet iskoláink gázszámlájára, ha netán télen tél lesz.

Az egyházak ismét pénzt kaptak… Érdemes a hírek mögé nézni!

H. K.