Keresztutak

Az amerikai egyesült államokbeli Yale Egyetem Jonathan Edwards Központja és a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerülete szervezésében a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara adott otthont annak a nemzetközi konferenciának május 8–9-én, amelynek célja az volt, hogy „Amerika teológusa” (Robert Jenson kifejezése), sokak szerint a valaha is élt legnagyobb amerikai teológus: Jonathan Edwards (1703–1758) végre bemutatkozhasson „az öreg Európának”.

Furcsa ellentmondás, hogy amíg manapság az amerikai kontinens teológusai nemzetközi konferenciákon sokkal jelentősebbnek, eredetibbnek bizonyulnak, mint a hagyományos európai (főleg német) iskolák, a 18. századi Jonathan Edwardsról, Amerika legjelentősebb teológusáról Európában mind ez idáig nem rendeztek konferenciát. Éppen ezért Magyarországot, Budapestet s azon belül is a Károli Gáspár Református Egyetemet különösen is nagy megtiszteltetés érte, amikor otthont adhatott ennek az egyedülálló eseménynek.

A konferencia fővédnöke dr. Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke volt, aki már korábban is behatóan foglalkozott Jonathan Edwards életművével (például az Evangélikus Hittudományi Egyetemen 2003-ban elhangzott angol nyelvű habilitációs előadását is Edwardsról tartotta). A konferencia ötlete az Edwardsról több könyvet is publikáló Gerald McDermott-tól, a Virginia állambeli Roanoke College teológusprofesszorától származik, aki két évvel ezelőtt átutazóban Magyarországon járt, s ekkor vetette fel a püspöknek egy ilyen sok szempontból izgalmas konferencia rendezésének gondolatát.

McDermott professzor egyik célja az volt, hogy Amerikából idehívja a legrangosabb Edwards-kutatókat, s az ő előadásaikhoz referátumot kérjen európai előadóktól. Két előadó személye volt kivétel: az egyik az évtizedek óta Franciaországban élő, magyar származású római katolikus filozófus, Vető Miklós, aki franciául publikált Edwardsról egy komoly monográfiát; a másik a jelen sorok szerzője, aki szintén már két évtizeddel ezelőtt közzétette Edwardsnak a bibliai tipológiáról szóló néhány írását (Tipológiai szimbolizmus, Ikonológia és műértelmezés 4., Szeged, 1988), ám Edwards életművével beható módon csak 2006 őszén ismerkedett meg, amikor McDermott meghívására a Roanoke College vendégeként professzor barátjának a szemináriumát is látogathatta, s az életmű egy szeletét alaposabban megismerhette.

Tudatosan írom, hogy az életmű „egy szeletét”, mert Edwards munkáinak a tudományos, úgynevezett kritikai kiadása mintegy huszonhét vastag kötetet tesz ki, ám még ennél is több anyag férhető hozzá a Yale Egyetem Jonathan Edwards Központjának internetes honlapján (https://edwards.yale.edu/archive). A konferencia programjának ismertetője, amely szintén megtekinthető az interneten (http://www.jonathanedwardsineurope.com/), Edwardsot szellemesen a világhírű magyar származású iparművész, Breuer Marcell nevéhez fűződő székben ábrázolja.

A szervezők másik célja az volt, hogy e rendkívül sokoldalú 18. századi polihisztor (teológus, filozófus, esztéta, bibliatudós, történettudós, igehirdető, ébredésimozgalom-vezető, indiánok misszionáriusa) jelentőségét egyszerű és érthető módon hozza közelebb a magyar érdeklődőkhöz. Sajnálatos, hogy erre a törekvésre sem teológiáinkon, sem hazai gyülekezeteinkben nem figyeltek fel; evangélikus egyházunkat is e sorok íróján kívül mindössze egy személy (nevezetesen az édesapja) képviselte.

Mindazok számára, akik a talán nem eléggé hangos hírverés ellenére mégis eljöttek (főleg református teológiai hallgatók), a konferencia igazi „beavatás” volt. Ezt nagyban elősegítette, hogy McDermott fáradhatatlan amerikai pénzgyűjtő tevékenységének (és nem utolsósorban kitartó imádságainak) köszönhetően jólelkű amerikai adakozók támogatásával a konferencia idejére Edwardsnak két könyve magyarul, egy pedig csehül is megjelenhetett. Ez utóbbi azért fontos, mert a környező közép-európai országok (Szlovákia, Csehország, Szerbia, Lengyelország, Románia), valamint Nyugat-Európa egyes országai (Hollandia, Franciaország, Németország, Anglia) is képviseltették magukat. A legszínvonalasabb hozzászólásokat egyébként a szomszédos régiókból érkező női előadók tartották.

Jonathan Edwards az amerikai „nagy ébredés”-nek volt az egyik vezéralakja, annak a néhány év alatt az amerikai keleti parton végigsöprő lelki, megújulási mozgalomnak, amely a világi s nem hívő történészek szerint is annyira jelentős volt, hogy az egymástól etnikailag is idegen gyarmatokból egységes nemzetet kovácsolt, amelyek így 1776-ban kivívták Európától való függetlenségüket.

Edwardsnak eddig magyarul csak egy könyve jelent meg az erdélyi Koinónia Kiadónál (Ébredés az egyházban), ám a konferencia időpontja környékén két új fordítás is napvilágot látott: a Helikon Kiadó Az igaz erény természete című, főleg filozófusoknak szánt művét adta ki, a Gondolat Kiadó pedig az ébredési mozgalom pozitív és negatív tapasztalatait összegző, biblikus alaposságról és racionális higgadtságról tanúskodó munkáját, amelynek címe: Értekezés a vallási indulatokról. Mindkettő Pásztor Péter fordításában, Boros Attila nyelvi s e sorok szerzőjének teológiai lektorálásával jelent meg több hónapos intenzív és izgalmas szellemi koprodukció gyümölcseként. A kötet címében a magyar fülnek kicsit idegenül csengő indulat szó az angolban affection, amelyet korábban csupán „érzés”-nek fordítottak, de ez félrevezető, mert Edwards szerint a keresztény hit a fej és a szív, az értelem és az érzelem egysége, egyfajta beállítódás (diszpozíció), gondolkodásmód, amelyet a görög eredeti a fronein igével fejez ki, amikor Pál apostol Krisztus példájára hivatkozik: „Az az indulat legyen bennetek…” (Fil 2,2; Fil 2,5; Róm 12,16; Róm 15,5) Jézus és a Szentlélek által megérintett ember „elindul” a hit útján, s „megindul” a szenvedők láttán, vagyis a valódi hit elválaszthatatlan annak gyümölcseitől, a gyakorlattól. S egyedül a mi Főpapunk tud „megindulni” a mi gyarlóságainkon (Zsid 4,15).

Edwards ebben a könyvében különbséget tesz tizenkét olyan jel között, amelyek nem bizonyítják egyértelműen, de nem is cáfolják, hogy valódi, üdvösséges indulatról van szó, és tizenkét olyan jel között, amelyek egyértelműen bizonyítják azt.

A 21. század elején élő, Istent őszintén kereső emberek számára Edwardsnak ez a könyve (amelyet egyébként William James a vallási pszichológia egyik klasszikus előfutárárnak tartott) igen nagy segítséget nyújt eligazodni a tarka vallási mozgalmak sokszor hangos piacán. Klaus Douglass Új reformáció című könyvéhez hasonlóan bibliaórákon is fel lehetne dolgozni ezt a könyvet; az egyes fejtegetéseket érdemes lenne hangosan is felolvasni, hogy a Lélek munkája egy 18. századi lélek munkáján keresztül eljusson a mai lelkekig. A Lélek ugyanis nem ismer sem földrajzi, sem időbeli határokat.

Őszintén kívánom, hogy legyen sok áldás e 18. századi amerikai gondolkodó mai magyar nyelvű olvasóin!

Jonathan Edwards: Értekezés a vallási indulatokról. Gondolat Kiadó, Budapest, 2007. Ára 4200 forint.

Fabiny Tibor (ifj.)