evél&levél
Tisztelt Szerkesztőség!
Már egy ideje félve veszem kezembe egyházunk hetilapját a politizáló vezércikkek miatt. Számomra már az is kérdés, hogy egy egyházi újságnak kell-e vezércikkben foglalkoznia aktuálpolitikai eseményekkel. Abban viszont biztos vagyok, hogy ezt nem a pártállami időkre emlékeztető – bár most ellenkező előjelű – pártpolitikai elkötelezettséggel kellene tennie. A Fidesznek van számos szócsöve a médiában. Szükségtelen, hogy egyetlen hetilapunk – olvasótábora politikai meggyőződésének sokszínűségét figyelmen kívül hagyva – önként beálljon ezek sorába. De nemcsak szükségtelen, hanem méltatlan is. Méltatlan egyházunkhoz, de még inkább méltatlan Krisztus szent evangéliumához. Hiszen lapunk az ilyen cikkek megjelentetésével a békétlenség, a megosztás, a gyűlöletkeltés eszközévé vált. Nem szerencsés, ha családok a vasárnapi ebéd mellett nem a hitmélyítő cikkek tartalmáról beszélgetnek, hanem az egyoldalú politikai szemléletet tükröző vezércikken vesznek össze.
Azt magam sem helyeselném, ha a lap apolitikussá válna. Inkább azt várnám, hogy mutasson példát a szinte kivétel nélkül pártelkötelezett magyar médiumoknak: igenis lehet a kilencvenes évek elején sokat emlegetett BBC-elvek alapján politikai újságírást űzni. Egy egyházi újságnak nem kell egyik szekértábor mellett sem elköteleződnie. Meg kellene mutatnia, hogy létezik pártatlan, még inkább pártok fölött álló, objektív újságírás is Magyarországon. Olyan, amely a bal- és jobboldali véleményeket pártatlanul megjeleníti, és igazságtartalmukat tárgyilagosan elemzi, hazugságtartalmukat pedig elfogulatlanul leplezi le. (Mindezt persze nem vezércikkben, főleg ha nem eget rengető eseményről van szó.)
A július 29-i vezércikk konkrét példáján: lapunknak semmiképpen sem volna szabad a Fidesz oldalán részt vennie a demokrácia egyik legfontosabb alapintézményét (OVB) lejárató hecckampányban. Főleg nem akkor, ha az Alkotmánybíróság népszavazást engedélyező döntése körül kialakult – nem minden alapot nélkülöző – vitáról mélyen hallgat. Ehelyett bemutathatná a népszavazás problémájának sokoldalúságát. Tehetné ezt például a fideszes alkotmányjogász, Tölgyessy Péter köztévében elhangzott nyilatkozatának elemzésével. (Tölgyessy a pártja által kezdeményezett népszavazást nyíltan visszaélésnek és a választók manipulálásának nevezte.) Tölgyessy Péter mostani alkotmányos berendezkedésünknek nem csupán szakértője, hanem eszmei megalkotója is: tehát a témában igazán illetékes.
Hadd fejezzem be az ominózus vezércikk szerzőjének fordulatával: „úriemberhez méltónak” tartanám, ha észrevételemet közölnék a lap levelezési rovatában. Üdvözlettel:
Jáky Csilla (Budapest)