A hét témája
Nemeskér
Ekkor új telket kaptak, ahol hat hónap alatt az előírásoknak megfelelő, torony nélküli, magtár formájú templomot emeltek. Nincs írásos adat arról, hogy Nemeskér külföldről segítséget kapott volna, ám lehetséges, hogy a templom külhoni anyagi támogatás révén épült fel ilyen gyorsan.
Az adományok sorába tartozhatott a szószék is, melyet oly módon építettek össze az oltárral, hogy a hívők a gazdagon díszített szószékből semmit sem láthattak, eltakarta azt az oltárfal. Az oltárkép az utolsó vacsorát ábrázolja. A késő reneszánsz oltár két különböző kor, stílus és műhely alkotása. Az egyik – a belső fafaragással összhangban álló – részét helybeli mesterek készítették. Ehhez illesztették hozzá a minden bizonnyal ajándékba kapott, hársfából készült szószékkosarat, amelyet evangélisták fából faragott alakjai díszítenek. Ez utóbbi valódi mestermunka; a 17. századi magyar művészetből nem ismerjük párját. A szószék díszítményeiből jutott az orgonaszekrényre is.
Az istenháza mennyezete fagerendás, a hosszú karzatokat is faoszlopok tartják.
A hajlék mellé a harangok számára tornyot is akartak emelni; 1743-ban fogtak hozzá az építéshez, ezt azonban Pásztory László főbíró önhatalmúlag megtiltotta. A „csonka torony” 1862-ig ebben a formájában állott fenn.
Az 1913. március 2-án tartott közgyűlésen elhatározták, hogy a reformáció kezdetének négyszázadik évfordulójára a régi templom helyébe újat építenek, de ez az álom végül nem valósulhatott meg.
A hajlékot 1977-ben újították fel alsószopori Nagy Elemér Ybl-díjas építész tervei alapján.
Regionális hozzárendelés: Nemeskéri Evangélikus Egyházközség