A hét témája

A Szarvasról és környékéről betelepített evangélikusok először fatemplomokat építettek. Az elsőt a helytartótanács leromboltatta, és a lelkészt kitiltották a településről. A második templom 1755-ben épült. Az új – már kőtemplom – építését II. József engedélyezte 1783-ban. Az alapkövet 1784. március 25-én helyezték el.

Az új épületet 1786. október 22-én szentelték fel. A munkában részt vevők közül Krichbaum Ignác, Giuseppe April, avagy Josephus Aprilis – akinek eredeti nevét nem tudjuk, csak azt, hogy mindig áprilisban érkezett, amikor felszáradt a vendégmarasztaló sár – és Johann Georg Oswaldt nevét ismerjük.

Az ötven méter magas torony 1796-ra épült fel. Az egyházközség első, 28 mázsás harangja 1802-ben készült, ebbe beleöntötték a szarvasi telepesek által hozott harangot is; 1888-ban újraöntötték. A főbejárat fölötti részt most kis harangok sora foglalja el; a 12 harangot 1928-ban helyezték el, azóta harangjáték hallható az Erős vár a mi Istenünk, a Jövel, Szentlélek Úristen és a Ki dolgát mind az Úrra hagyja kezdetű korálok kezdősorai dallamára.

A külső homlokzatot 1850–60 között klasszicizáló neobarokk, majd 1885–86-ban eklektikus stílusban alakították át. Az ablakok köré 1885–1886 között neobarokk dekoráció került, ekkor készült el az oszlopos főbejárat, párkányfrízében aranyozott „Erős várunk az Úristen” felirattal. A sivár és szegényes külsőt végül ezzel a külső tatarozással sikerült tagoltabbá tenni. Az oldalfalakat erőteljes falpillérekkel ritmizálták. A templom végleges külső képe az 1936-os tatarozás nyomán alakult ki.

A templombelsőt 1910-ben Benczúr Gyula tervei szerint, Gróh Istvánnak, az Iparművészeti Főiskola tanárának irányításával az intézmény hallgatói festették ki neobarokk stílusban.

A rokokóba hajló, gazdagon faragott barokk oltár a hagyomány szerint a máriapócsi görög katolikus templomból származik. A megfeszített Krisztust ábrázoló oltárkép a 18. közepén készült, míves alkotás, ismeretlen mester munkája. A szószék 18. század végi, késő barokk stílusú.

Az 1910-ben készült orgona neorokokó darab, építője Rieger Ottó császári és királyi orgonagyáros volt.

Regionális hozzárendelés: Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség