A hét témája

A középkori falu a 16. század második felében elpusztult; az 1700-as években Beleznay János helybéli birtokos sziráki szlovákokkal telepítette újra, akik lelkészükkel, Apostoli Andrással jöttek ide. A gyülekezetet alapító ősök érkezésekor a faluban csak két épület állt: a Beleznay-kastély (ma Fővárosi Diákotthon) és egy csárda. Ez utóbbit vették meg hetvenöt forintért, és lett belőle a lelkész számára lakás, illetve templom. 1724-ben már állt az új kistemplom is, amely néhány évtized múlva szűkösnek bizonyult.

A mai templom alapozásához Sztehlo András lelkész 1774-ben kezdett hozzá; a kistemplom köré rakták az alapot. Sigmondy Gottfried lelkész 1780-ban bontatta le a kistemplomot, és a kész alapra – Beleznay Miklós tábornok és felesége, Podmaniczky Anna Mária bőkezűsége révén – négy év alatt felépülhetett a nagytemplom; 1784 adventjének második vasárnapján szentelték fel. A torony és a sekrestye három év múlva, az orgona 1794-ben készült el.

Az egyhajós templomtérben középen áll a szószékoltár, vele szemben pedig a konzolos karzat az orgonával. A klasszicista stílusú, kupolás szószékoltár 1903-ban készült, míg a Beleznay- és Podmaniczky-címerrel díszített orgona 18. század végi munka. A keresztelőkutat Nyáry Gyula adományozta 1883-ban. Az oltárkép Jézus megdicsőülését ábrázolja, báró Nyáry Alfonz készítette, majd 1874-ben ajándékozta a gyülekezetnek. A nagy – Mária Terézia korabeli – csillár ugyancsak a Nyáry család ajándéka 1877-ből.

A torony 1910-ben nyerte el új alakját. A II. világháború alatt felrobbant, ekkor megsérült a tető és a kupola harmadrésze is. A nagyobbik harang csaknem sértetlenül került elő a romok alól, a kisharang azonban a detonáció következtében összetört. 1944. december 24-én megindult az adakozás a templom újjáépítésére. Harangláb épült, a harang először december 31-én szólalt meg, majd kezdetét vette az újjáépítés. A toronytest és az új kisharang 1948-ra lett kész.

A képviselő-testület 1949-ben döntötte el, hogy a templomot kívül-belül fel kell újítani. Elfogadták azt a javaslatot is, hogy az addig tiszta fehér templombelsőt kisebb fokú színezéssel fessék újra.

A toronysisak 1956-ra készült el. Lelkészi javaslatra – „az evangélikus jelleg kidomborítására” – felkerült a toronyra az „Erős vár a mi Istenünk” felirat és egy Luther-rózsa.

A templom hiányzó nagyharangját a hívek adakozásából 1965-ben pótolták, ekkor a harangok villamosítása is elkészült. 2000–2003 között három fázisban újult meg a templom; elsőként a tető, azután az épület külseje, majd a belsőt állították vissza eredeti állapotába.

Regionális hozzárendelés: Pilisi Evangélikus Egyházközség