Keresztutak

A stájerországi hegyek között megbújó Mariazell az egyik legnevezetesebb közép-európai Mária-kegyhely. A Szűz Mária születésének szentelt templom 1157-ben épült, az idén ünnepli fennállásnak 850. évfordulóját.

A 12. század derekán egy bencés szerzetes érkezett a Sankt Lambrecht-apátságból, hogy remeteként éljen ezen a vidéken. A maga faragta Madonna-szobornak kis kápolnát épített az időjárás viszontagságai ellen, innen ered a helység elnevezése: Cella Mariae. A kegyszobrot egyszerre vallják a magukénak a magyarok (Magna Mater Hungarorum), az osztrákok (Magna Mater Austriae) és a szláv népek (Mater gentium Slavorum).

Mariazell a 14. században vált híressé, amikor Nagy Lajos magyar király a törökök fölött aratott győzelme után templomot építtetett a Hálaadó kápolna (Gnadenkapelle) fölé. A főhajó és a kilencven méter magas gótikus torony még ma is áll. Fogadalmi ajándékképpen egy gazdagon díszített Mária-képet is ajándékozott a templomnak. A király 1757-ből származó szobra a templom főkapuját díszíti.

A búcsújáró hely számos egyéb magyar emléket is őriz. Mátyás király egy arany-ezüst oltárt adományozott a templomnak. A 17. századi barokk oldalkápolnák ugyancsak nagylelkű magyar zarándokokról tanúskodnak. Az északi oldal második kápolnáját Draskovich Miklós, Moson megye főispánja és felesége, Nádasdy Krisztina építtette 1670-ben. Az oltárkép fölött Szent István szobra áll, pajzsán a magyar címerrel.

A Szent László-kápolna, amelyet gazdagon díszítenek a szent életének jelenetei, két esztergomi prímás érsek temetkezési helye is. Mindszenty József bíboros 1975-től nyugodott ezen a helyen, míg 1991. május 3-án holttestét át nem szállították Esztergomba.

A bazilika ötven méter magas kupolája alatt és a szentélyben szintén megtalálhatjuk a Magyarországgal való kapcsolatra utaló jeleket. A kupola freskója az evangélisták mellett az ország négy védőszentjét ábrázolja, köztük Szent István királyt. A szentély képei Mariazell történetét mesélik el. A déli oldalon Nagy Lajos király és felesége ajánlja koronáját a Szűzanyának. A kegyszobor ruháját és koronáját rendszeresen váltják, de általában Rudnay Sándor hercegprímásnak az 1821-ből való ajándékát viseli. A szentélyrácson a Szent Korona motívuma ismerhető fel.

A keresztre feszítést megjelenítő monumentális márvány főoltár Johann Bernhard von Erlachnak, az egyik leghíresebb osztrák barokk építésznek a műve.

A templom kincstárában őrzött fa Madonna-szobor évente egymillió zarándokot vonz Mariazellbe.

MTI