E heti Luther-idézet

„Nem vetjük meg hát sem a szertartásokat, sem a cselekedeteket, sőt nagyon is sürgetjük, de a cselekedetekről alkotott vélekedést vetjük el. Hogy ne értékelje azokat valaki úgy, mintha azok volnának az igazi igazságosság, ahogyan ezt a képmutatók teszik, akik egész életüket ezekre a tevékenységekre szánják és pazarolják, és nem érik el azt, amiért azt teszik, vagy ahogyan az apostol mondja: »Mindig tanulnak, és sohasem jutnak el az igazság ismeretére.« (2Tim 3,7) Az a látszat, mintha építkezni akarnának, és arra készülődnének, és mégsem építenek soha. Így megmaradnak a kegyesség látszatánál, és annak erejét nem tapasztalják meg. Eközben mégis tetszenek önmaguknak ezzel a tevékenységükkel, sőt mindenki mást is ítélni mernek, akikről azt látják, hogy nem ragyognak a cselekedetek hasonló pompájában, pedig azzal a kidobott költséggel és Isten ajándékainak felhasználásával, ha hittel volnának eltelve, nagyszerű dolgokat tudnának véghezvinni maguk és mások üdvösségére.”

Luther Márton: Értekezés a keresztyén ember szabadságáról (Prőhle Károly fordítása)