Napról napra

Új nap – új kegyelem

Élő víz

A legrövidebb út
Az egyik, nagy népszerűségnek örvendő internetes portálon bóklászom. A lényege röviden: ismerősök kerestetnek. >>

Legyőzni a csüggedést
A csüggedés jellegzetes emberi betegség. Általános, tehát mindenkit megfertőzhet. Ismétlődő, tehát többször is megkaphatod. Fokozottan fertőző! Legyél csüggedt emberek között – garantáltan téged is megfertőznek! Mi okozza a csüggedést? >>

Heti útravaló
Íme, most van a kegyelem ideje! Íme, most van az üdvösség napja! (2Kor 6,2) >>

Egyházunk egy-két hete

Szimpátiaszavazástól lelkésziktatásig
Az elmúlt vasárnap délután iktatta be hivatalába Zsíros Andrást, a Balatonboglár–Hács–Somogyvámosi Társult Evangélikus Egyházközség meghívott lelkészét Szemerei János, a Somogy-Zalai Egyházmegye esperese a balatonboglári evangélikus templomban. >>

Tamástalanság Bakonytamásiban
A bakonytamási evangélikus gyülekezet középkori alapokon álló temploma átépítésének százötvenedik évfordulójára időzítette az épület teljes renoválásának a befejezését, így a november 3-án, szombaton megtartott hálaadó templomszentelő istentisztelet kettős ünnep volt a gyülekezet számára. >>

Százhetven éve áll a templom a központban
Ünnepi istentisztelettel, emlékfaültetéssel és gyülekezettörténeti kiállítással ünnepelték meg az evangélikus templom felszentelésének százhetvenedik évfordulóját Soltvadkerten. A településen 1837. október 31-én adták át rendeltetésének a ma is álló evangélikus templomot. A barokk és klasszicista stíluselemeket ötvöző istenházát azóta is jó karban tartja a gyülekezet. >>

Életfák Baranyában
Az utóbbi hónapokban a Baranyai-Hegyhát mind a huszonhét települése életfát állított egy uniós pályázati program keretében. Mivel a Dombóvár–Kaposszekcső–Csikóstőttős Társult Evangélikus Egyházközség négy szórványában is sor került erre, e helységekben áldáskérés is kísérte az életfák felállítását. Az ünnepségek résztvevői egyúttal a falvakban egykor élő német evangélikusságra is emlékezhettek. >>

Keresztutak

Koszorúzás a sírkertben
A halottak napját követő vasárnap délutánján közösen látogatott ki a Fiumei úti temetőbe a Deák téri evangélikus gyülekezet tagjainak egy csoportja, hogy elhelyezze az emlékezés virágait egykori lelkészük, Raffay Sándor püspök sírjánál. Az Insula Lutherana-nap keretében tartott koszorúzáson Gáncs Péter püspök és Cselovszky Ferenc igazgató lelkész szolgált a hatvan éve ezen a napon elhunyt egyházvezető nyughelyénél. >>

Letették a Reformáció park alapkövét
Szimbolikus alapkőletétel avatta kerületi ünneppé október 31-ét Erzsébetvárosban. Budapest VII. kerületében e nap estéjén leplezték le azt a táblát, amellyel – felirata szerint – „a Krisztus egyháza szüntelen megújulását célzó reformációnak 490. évfordulóján e parkban állít emléket Erzsébetváros önkormányzata”. A Bajza utca és a Városligeti fasor sarkán megújuló közterület mostantól tehát nevében is a reformációra emlékeztet. >>

Templomában emlékeztek Reményik Sándorra
Zsúfolásig telt templomban emlékeztek október 24-én, szerdán Reményik Sándor halálának hatvanhatodik évfordulójára Kolozsvárott. A helyi gyülekezet tagjaként egykor maga a költő is az itteni evangélikus templomnak volt rendszeres látogatója… >>

Hatvanévesen – a célban
„Német evangélikus tartományi egyház első ízben vett fel soraiba más nyelvű és származású közösséget: a mi Württembergi Magyar Protestáns Gyülekezetünket. Igaz, erre hatvan éven át vártunk, de úgy érezzük, hogy célunknak legalább egy részét sikerült elérnünk. A württembergi evangélikus zsinat törvényt hozott az egyházba való »betagolódásunkról«. A befogadás azért is tekinthető szinte korszakalkotónak, mert a német állami törvények értelmében minden lakos a lakóhelye szerint illetékes német gyülekezet tagja és adófizetője (amennyiben nem lépett ki az egyházból). Továbbá azért is, mert mi még csak nem is vagyunk mindnyájan – a magyar szóhasználat szerint – evangélikusok” – tájékoztatta lapunkat Gémes István lelkipásztor. >>

GAW-ünnep Wittenbergben
Németország ünnepel. A világ egyik legrégibb egyházi segélyszervezete emlékezik az elődökre. Azokra, akik a harmincéves háborúban elesett svéd királyról nevezték el szeretetszolgálatukat. Azt a szolgálatot, amelynek közvetítésével evangélikus akar(t) segítséget nyújtani – evangélikusnak. Mindig is személyes szolgálat volt ez. Nem idegen segített idegenen, hanem az adakozó személyesen nyújtotta át az adományozottnak azt, amit ezzel a szándékkal összegyűjtött. >>

Hálaadás a reformálásért és a renoválásért
Az elmúlt években többször tudósítottunk arról, hogy megújultak a Balaton-felvidéken (Hévíz, Tapolca, Sümeg) épült közös, evangélikus–református templomok. A sorban a fonyódi volt az utolsó. November 4-én, vasárnap istentiszteleten adtak hálát a hetvenegy évvel ezelőtt épült hajlék felújításáért, megemlékezve egyben a reformáció évfordulójáról is. >>

A lelkipásztor nem hagyhatja el a nyáját
„A lelkész nem hagyhatja el nyáját véglegesen, nem disszidálhat, mert az hivatásának feladását jelenti még a diktatúrákban is” – mondta az MTI-nek adott interjújában Glatz Ferenc, az MTA Történettudományi Intézetének (TTI) igazgatója a totalitárius rendszerekről október 29-én tartott konferencia után. >>

Ordassról a kaszinóban
Október 30-án a Pozsonyi Casinóban Zászkaliczky Pál nyugdíjas lelkész, a Maek titkára előadást tartott Ordass Lajos, a mártírsorsú evangélikus püspök címmel; felesége szemelvények felolvasásával szolgált. >>

Primoz Trubar, a szláv reformátor
A kétmillió lakosú Szlovéniában a protestánsok száma alig haladja meg az ötvenezret – a lakosság nyolcvankét százaléka katolikus. Ennek ellenére a reformáció napja piros betűs nemzeti ünnep. Déli szomszédunk kéteurós pénzérméjén (képünkön) a „szlovén Luther”, Primoz Trubar (németül: Primus Truber) portréja látható. Az ország és a szlovén nép neki köszönheti a szlovén írott nyelvet és a nemzeti nyelvű Bibliát. >>

Evangélikusok

„Mondó tüzek voltunk itt mi mégis!”
A nagy októberi történelmi és vallási ünnepek sorában szerényen, szinte észrevétlenül húzódik meg Erdély és az egész magyarság egyik legnagyobb evangélikus költője, Reményik Sándor halálának az évfordulója. Talán ő is így akarná ezt, talán ez a legillőbb kegyelet, amellyel adózni tudunk a költőóriás emlékének. „Minden olcsó sikert elhárított magától, egyszerűen és világosan hatott vissza a jelszavakra, és a tolakodó anyaggal szembeállította a lélek hatalmát. És így jutott el, minden csillogástól menten, Babits közelébe, akinek puritánságát még fokozta – önértékelésben” – írja róla Molter Károly. >>

Sághy Jenő lelkész emlékezete
Már hónapok óta készültek Lébényben az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörése évfordulójának idei megünneplésére. Az önkormányzat ebben az ügyben megkereste az evangélikus gyülekezetet is. Elkészült az ünnepség tervezete; eszerint a fáklyás felvonulás – az elmúlt évitől eltérően – az evangélikus templomot is érintette volna. Azonban a zord időjárás miatt a közösségi házban tartott ünnepi megemlékezés után, amelyen Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke tartotta a beszédet, a szabadtéri rendezvényeket egy helyre kellett összevonni. Koháry Ferenc helyi lelkipásztor az 1956-os forradalom hőseinek és áldozatainak emléktáblája előtt elmondott beszédében Sághy Jenő lébényi születésű lelkészről emlékezett meg. >>

e-világ

A hegymászó
Sportoló lelkészeket bemutató sorozatunkban beszélgettünk már futó, labdarúgó, kerékpározó lelkipásztorral. Most egy nem mindennapi sport, a hegymászás, sőt a sziklamászás művelője következik. Dr. Bácskai Károly volt budahegyvidéki lelkész, aki e tanévtől az Evangélikus Hittudományi Egyetem Újszövetségi Tanszékének adjunktusa fiatalkora óta szerelmese a „függőleges birodalomnak”. >>

Keresztény szemmel

Magánügy-e a vallás?
A nagy gondolkozók közül sokan értelmezik úgy a vallást, mint velünk született belső igényt. A véges ember a végtelen után vágyik… >>

A hét témája

Magyarok? Szentek?
Az Evangélikus Élet újabb, ökumenikus kitekintésű panorámaoldalának a „magyar szentek” közelgő, november 13-i emléknapja adja meg a témáját. Mint evangélikus keresztények aligha érezhetjük magunkénak ezt a hagyományt, hiszen mi nem osztjuk a katolikus egyház felfogását és gyakorlatát szentjeiknek – sok esetben közös egyháztörténetünk hithőseinek! – liturgikus tiszteletében, nem kérjük mennyei közbenjárásukat, és természetesen nem állítunk nekik szobrokat sem a templomainkban. Bár augusztus 20-án toleráns tisztelettel tekintünk államalapító István királyunk szentként való ünneplésére, mégsem lett s nem is lehet igazán a miénk az ünnepnek ez a mozzanata. >>

Magyar szentek lapja

Amit a szentté avatásról tudni kell
A kereszténység történelmének már az első évtizedeiben tisztelet övezte a Jézus Krisztushoz legközelebb álló személyeket: anyját, Máriát és Keresztelő Jánost, valamint az apostolokat. Istvánról, az első vértanúról maga az Apostolok cselekedetei tudósít. >>

evél&levél

Vanyarc – ahol mindenki énekelt
A Cserhát lankáin fekvő Vanyarcot nemcsak a Dessewffyek, Veres Pálék és Mikszáth kedvelték, hanem ma a haluskafesztivál, sztrapacskafőző verseny és folklórrendezvények pompás helyszíne is. Ide érkezett október 28-án regionális énekkari találkozóra mintegy tucat evangélikus kórus Nógrád és Pest megyéből (Rád, Vác, Penc, Acsa, Erdőkürt, Iklad, Domony, Aszód – gyülekezeti és gimnáziumi kórussal –, Egyházasdengeleg, Mende, Vanyarc). >>

E heti Luther-idézet

Luther-idézet
„Nem vetjük meg hát sem a szertartásokat, sem a cselekedeteket, sőt nagyon is sürgetjük, de a cselekedetekről alkotott vélekedést vetjük el. Hogy ne értékelje azokat valaki úgy, mintha azok volnának az igazi igazságosság, ahogyan ezt a képmutatók teszik, akik egész életüket ezekre a tevékenységekre szánják és pazarolják, és nem érik el azt, amiért azt teszik, vagy ahogyan az apostol mondja: »Mindig tanulnak, és sohasem jutnak el az igazság ismeretére.« (2Tim 3,7) Az a látszat, mintha építkezni akarnának, és arra készülődnének, és mégsem építenek soha. Így megmaradnak a kegyesség látszatánál, és annak erejét nem tapasztalják meg. Eközben mégis tetszenek önmaguknak ezzel a tevékenységükkel, sőt mindenki mást is ítélni mernek, akikről azt látják, hogy nem ragyognak a cselekedetek hasonló pompájában, pedig azzal a kidobott költséggel és Isten ajándékainak felhasználásával, ha hittel volnának eltelve, nagyszerű dolgokat tudnának véghezvinni maguk és mások üdvösségére.” >>

Kultúrkörök

A Rát Mátyás-díj 2007. évi kitüntetettje: Alexa Károly
Az erdélyi Visky András, majd a Londonban élő Pátkai Róbert után az ország jelenlegi határain belül tevékenykedő író-lapszerkesztő, Alexa Károly részesült idén Rát Mátyás-életműdíjban. Az indoklás szerint a neves publicista „újságírói, szerkesztői, irodalomtörténészi, oktatói-nevelői, kultúrpolitikusi életművéért, a nemzeti és keresztény hagyomány kiemelkedő színvonalú ápolásáért” érdemelte ki a Protestáns Újságírók Szövetsége (Prúsz) által 2005-ben alapított díjat. >>

Novotny Zoltán laudációja
Alexa Károly irodalomtörténész, kritikus és kultúrpolitikus, az Életünk című irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat főszerkesztője. Bár fő témája, kutatási területe a 19. század második felének irodalma, sokoldalúságára, szerencsés alkatára jellemző, hogy a régi magyar irodalomtól kezdve a kortárs magyar irodalomig minden korszakról jelentek meg írásai. >>

Dr. Boleratzky Lóránd kitüntetése
Tíz éve adományoz Károli Gáspárról elnevezett díjat a kulturális tárca. Az elismerésben minden esztendőben azok részesülhetnek, akik biblikus tudományokban értek el kimagasló eredményeket, avagy kiemelkedőt alkottak a magyar líra és próza nyelvi megújítása terén. A szakmai kuratórium javaslata alapján a díjat idén – evangélikusként – Boleratzky Lóránd nyugalmazott ügyvéd vehette át. Az evangélikus egyházjog kiváló ismerőjének munkásságát ifj. dr. Fabiny Tibor egyetemi tanár méltatta. >>

Ifj. dr. Fabiny Tibor laudációja
Dr. Boleratzky Lóránd 1920. augusztus 26-án született Neszelén, Zala megyében. Édesapja latin–magyar–görög szakos tanár, édesanyja polgári iskolai tanár volt. Elemi és középiskoláit Zalaegerszegen, jogi tanulmányait a Miskolci Evangélikus Jogakadémián végezte. >>

Boleratzky Lóránd életének formálóiról
Ritka eset az, amikor valaki a titkaiba avat be másokat. Ha mégis, akkor is csak keveseket, és csak szigorúan bizalmas formában, megfontoltan. Amikor önmagáról vall az ember, inkább szemérmes, mint kitárulkozó szokott lenni. >>

Isten közelében
Számítottunk rá, hogy ha korunk legnagyobb svéd filmmesterének, Ingmar Bergmannak a műveit egy északi stílusban épült templomban fogjuk látni – ráadásul szélesvásznon –, különleges élményben lesz részünk. Az autentikus helyszín ... >>

Déli harangszó Bokodról
November 12-től 18-ig minden délben a bokodi evangélikus templom harangja szól az MR1 Kossuth Rádióban. A vértesaljai község neve először egy Árpád-kori oklevélben olvasható, Károly Róbert innen származó jegyzőjét is Bokodinak hívták. A környék Nagy Lajos király kedvelt vadászterülete volt. A török hódoltság után a 18. században Hont és Nyitra vármegyéből, valamint Bajorországból érkeztek szláv és német telepesek. Az 1600-as években már állt egy paticsfalú templom. 1781-ben Fellner Jakab tervei szerint épült föl az új istenháza. >>

A vasárnap igéje

Ítéletnap – az örök élet reménységével
Az egyházi esztendő utolsó három vasárnapjának elnevezése: ítélet, reménység és örök élet vasárnapja. Van jogosultsága ennek a megkülönböztetésnek, bár a három téma átfedi egymást. Egyikről sem lehet a másik kettőtől elvonatkoztatva szólni. Olyannyira nem, hogy a mai vasárnap – ítélet vasárnapja – epistolájából hiányzik az ítéletre való közvetlen utalás. >>

Oratio oecumenica

Oratio oecumenica
Mennyei Atyánk! Köszönjük igédet, amely által biztatsz és erősítesz minket, és amely szeretetedet hirdeti közöttünk. Köszönjük bátorításodat; add, hogy ne csüggedjünk akkor sem, amikor közelünkben arat a halál. Segíts bízni most hallott igédben, abban, hogy előhozod elhunyt szeretteinket Fiad által, s hogy a Krisztusban elhunytakkal együtt ragadtatunk el a dicsőségben visszatérő Úr fogadására. >>

Szószóró

A világ dallama zúg a fülünkbe
„Vigyázzatok, legyetek ébren, mert nem tudjátok, mikor jön el az idő!” (Mk 13,33) >>

Ige+hirdető

A perikópa
A rovat olvasói az elmúlt hetekben elgondolkodhattak azon, hogy mit jelent az igehirdetés alapjául szolgáló textus vagy téma. Legutóbb a szentírási textus alapján elhangzó prédikáció jellemzőit vettük sorra. De milyen bibliai szakasz kerül az igehirdető és az igehallgató elé? >>