Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2007 - 45 - Heti útravaló

Élő víz

Heti útravaló

Íme, most van a kegyelem ideje! Íme, most van az üdvösség napja! (2Kor 6,2)

Szentháromság ünnepe után, az egyházi esztendő utolsó előttit megelőző hetében az Útmutató reggeli s heti igéi az ítéletre felkészítő, megszívlelendő információkat tartalmaznak Isten ítélet előtt, kegyelem alatt élő népe számára, hogy célegyenest igyekezzünk elhívatásunk jutalmára. Mert: „Mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt, hogy mindenki elvegye jutalmát aszerint, amit a testben cselekedett: vagy jót, vagy rosszat.” (2Kor 5,10; LK) – Neve napján ezt az egyet üzeni Márton testvérünk az Úrban: „Az ítéletnap úgy jön el, hogy örömnap lesz a hívőknek és igaz keresztyéneknek, de rémnap lesz a hitetleneknek, istenteleneknek és hamis keresztyéneknek. Egyetlen szempillantásban változol el, halsz meg s elevenedel újra. Egyet mondok: láss a megtéréshez!” Jézus ezt üzeni: őbenne már „az Isten országa közöttetek van”! Krisztus Urunk váratlanul és mindenki számára egy időben láthatóan jön el, s ez lesz az ítéletnap is: „Mert ahogyan a villám cikázik, és az ég aljától az ég aljáig egyszerre villan fel és fénylik, úgy jön el az Emberfia is az ő napján.” (Lk 17,21.24) Pál így bátorít: „…akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk.” (Róm 14,8) Isten országának titkáról példázatokban beszélt Jézus, de nekünk megadatott, hogy megértsük a magvető munkájának célját; ő az Isten igéjét szórja, hogy megtérjünk, és megbocsáttassanak bűneink. „Akinek van füle a hallásra, hallja” (Mk 4,9), hogy sokszoros termést hoz Isten igéje, amely valóban cselekvést, történést, létezést munkáló szó az igaz és jó szívtalajú hallgatók életében. Az Emberfia eljöttét megelőzi a nagy nyomorúság. „Előbb azonban minden nép között hirdetni kell az evangéliumot. (…) és mindenki gyűlöl majd titeket az én nevemért; de aki mindvégig kitart, az üdvözül.” (Mk 13,10.13) Ezért mi is bizakodva mondjuk: „Velem van az Úr, nem félek, ember mit árthat nekem?” Hiszen a hitünk megingathatatlan kőszikla alapja, „Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz” (Zsid 13,6.8). Az ő visszajövetelét megelőző utolsó időkben sok antikrisztus támad, és ezek tagadják az Atyát és a Fiút! Mi azonban maradjunk meg a Krisztusban, mert „az az ígéret pedig, amelyet ő maga ígért nekünk, az örök élet”. (1Jn 2,25) A Gecsemáné-kertben, tusakodásakor Jézus erre kérte alvó tanítványait: „Virrasszatok, és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek: a lélek ugyan kész, de a test erőtlen. (…) Ébredjetek, menjünk!” (Mt 26,41.46) Az Emberfia eljövetelét s az ítélet napját, óráját csak az Atya tudja egyedül. Jézus így figyelmezteti övéit: „Vigyázzatok, legyetek ébren, mert nem tudjátok, mikor jön el az az idő! (…) Vigyázzatok tehát (…) Amit tehát nektek mondok, azt mindenkinek mondom: Vigyázzatok!” (Mk 13,33.35.37) Mi is fogadjuk meg felszólítását: „Legyünk ébren, / Az Úr még ma itt lehet! (…) S az ítélet / Itt lehet nagy hirtelen. (…) Mert ha hitem megtartottam, / Jól harcoltam, / Vár hazám a mennyekben.” (EÉ 516,2.4.6)

Garai András