Szószóró

Martonné Némethy Márta (36) négy gyermek édesanyja, jelenleg főállású anya. Családjával Kőszegen él; az evangélikus gyülekezet aktív tagja; a gyermekmunkában és a hitoktatásban is részt vesz. Az idei kőszegi Szélrózsa találkozó szervezésében nagy feladatot vállalt: ő a találkozó titkára.

– Honnan erednek evangélikus gyökereid?

– Evangélikusnak kereszteltek, majd a budapest-kelenföldi gyülekezetben nőttem fel; Kőszegre való költözésünkig – ami öt és fél évvel ezelőtt történt – ennek a gyülekezetnek voltam aktív tagja. Új lakhelyünkön az itteni evangélikus közösséghez csatlakoztam.

– Nem az idei Szélrózsa az első, amelynek a lebonyolításában részt veszel.

– Elsőként a második találkozón, 1998-ban az elsősegéllyel kapcsolatos feladatokat láttam el, majd hasonló teendőim voltak a harmadik és a negyedik Szélrózsán is. Aztán a gyerekeim miatt „kiestem” egy időre, de most már újból tudok megbízatást vállalni.

– Miként kaptad az elsősegélynyújtás helyett a titkári feladatokat?

– A „tízek” tagjai – a Szélrózsa-főszervezők – kértek meg, hogy szeptembertől szeptemberig lássam el a titkári feladatkört, minden bizonnyal azért, mert sokan tudják rólam, hogy van gyakorlatom nagyobb rendezvények lebonyolításában – például Kőszegen a pünkösdi, felekezetközi Határátlépő fesztiválok szervezésében is részt vettem –, s az egyház ifjúsági munkájába is bekapcsolódtam mint ifjúsági bizottsági tag, amíg a bizottságot meg nem szüntették.

– Pontosan mit jelent a titkári munka?

– Elég szerteágazó a feladat, épp ez a kihívás benne. Koordinálom a munkaági felelősöket, figyelem a előkészítés során adódó határidőket, begyűjtöm a szervezéshez szükséges információkat – amiben sokat segítenek a helyismeretem és az egyházi ismeretségeim –, valamint továbbítom őket a megfelelő embereknek, tájékoztató anyagot készítek az espereseknek, lelkészeknek az aktuális fázisokról, folyamatokról. Ezeken kívül összefogom a munkatársaknak, azaz az önkéntes segítőknek szervezett képzéssel kapcsolatos tennivalókat. De a „tízek” megbeszéléseinek előkészítése és dokumentálása is feladatom.

– Hogy látod, mennyiben szerveződik másképp az idei Szélrózsa, mint a korábbiak?

– Úgy látom, hogy a munkaági felelősök területén sokkal nagyobb összefogás van, mint az előző találkozók esetében. A segítők kis csapattá szerveződtek, így összehangoltabban megy a munka. Ezt elősegítette, hogy már ősszel meg tudtunk szervezni egy hétvégét számukra itt Kőszegen, a tavaszit pedig április elején tartjuk.

– Mit üzensz az evangélikus fiataloknak?

– Jó kérdés! Azt, hogy jöjjenek el olyan lelkesen, mint amilyen lelkesen mi előkészítjük nekik a találkozót. Várjuk őket!

Balog Eszter