Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2008 - 27 - Szócikkek a Horetzky-kislexikonból

Kultúrkörök

Szócikkek a Horetzky-kislexikonból

Margarita kelyhe
Egyetlen éjszakán (június 6.) át tartott nyitva a szobrász kiállítása a budai Várban, az egykori Mária Magdolna-templom tornyában. A „kísérők”: a gondosan megválasztott helyszín, a testes vörösbor, a fények és árnyékok kényes játéka és az ősi rituálékat idéző kortárs zene nem hígították, hanem nyomatékosították a művek, a művész üzenetét. „Mélyönmagunk” működésbe lépett – tanúsította a lúdbőr a hátunkon és az enyhe szorítás a hasfalon… Mindazonáltal a recenzálónak nagyon nehéz a dolga, mert Horetzky – lévén filozófus is – szokatlanul mély és alapos feltárást végez saját művei kapcsán.

szakrális tér Felszentelt épület tere. „Isten háza” bizonyos szóhasználatban, másutt a hangzó ige, a liturgia, a közösségi használat által Isten megnyilatkozásának, jelenlétének helyszíne, amely a hívekből korokon is átívelő gyülekezetet alkot.

  1. év A budai Várban álló Mária Magdolna-templomot éppen Horetzky születése előtt 700 évvel szentelték fel. A falakat, melyek koronázásnak, királytemetésnek is tanúi voltak, és melyeket még a török is meghagyott egy időre keresztény templomnak, Rákosi személyes utasítására rombolták le.

hierophánia A szent valóság – Isten – megnyilvánulása.

ontophánia A való lét megnyilvánulása, kozmikus, „ember előtti” feltárulási lehetősége.

intuitív tapintás A szobrász alkotómódszerének kulcsfogalma. A tudattalanhoz, az egyedfejlődés korai stációihoz visszanyúló, generációkon át öröklődő tapintás. Rokona annak, ahogy a filmbéli Amélie erős késztetéssel beletúr a zsák szárazbabba, mégis több annál, nem pusztán a – felszínes – érzékek irányítják, de inkább azok az ősi jelenségek, amelyek évezredes emberlétünk közös sajátjai. A kisgyermek, ha nyers tésztához jut, gyúrogatja, sodorja, mielőtt teljesen magáévá teszi – megeszi…

Freud, Sigmund (1856–1939) Bécsi orvos, pszichiáter. A pszichoanalitikus iskola megteremtője. Alapelmélete, hogy az elfojtás révén tudattalanná váló emlékek és motivációk nagy hatással vannak a személy viselkedésére. Bizonyos tudattalan gondolatok és emlékek neurózis forrásává válhatnak, ugyanakkor a neurózisok kezelhetőek a tudattalan gondolatok (álmok) és emlékek felszínre hozásával.

Jung, Carl Gustav (1875–1961) Svájci pszichiáter. A pszichológiai típusok megfogalmazója. A kollektív tudattalan fogalmának megteremtője. Tanításában a tudat és a tudattalan egyformán fontos, kiegészítik egymást. A pszichikum az ellentétek egyensúlyára épül. A terápia során fontos a tudat és a tudattalan integrálása. Ennek módszere lehet az aktív imagináció – elmélyült állapotban történő képzetáramlás.

őskép Az emberiség közös öröksége, ősi tapasztalata mindenkiben ott rejtezik. Olyan, látszólag elveszett, nem verbális tartalom, melynek előhívása nem könnyű ugyan, de felszabadítóan hat, energiát adhat.

irányított fény Jung mondja, hogy a tudat olyan, mint egy fénycsóva, általa csak azt fogadjuk be, amire odairányítottuk. Horetzky kis fényei, melyeket az ősi leleteket, sok évszázados ékszereket, konkrétan és átvitt értelemben is patinás idolokat, őslényeket idéző „intuíciólenyomataira” irányít, mozgásba hozza nemcsak a miniatűr, mégis kozmikusságot sugalló tárgyakat, de a látogatóban szunnyadó kollektív tudattalant is. Ezáltal, aki befogadásra kész, alkotótárssá léphet elő.

alkotó meditáció A fogalmi, sőt a képi gondolkodásnál ősibb, személyes rítus, mellyel – miközben, másodlagosan, tárgy kerül ki kezei közül – a meditáló utakat tesz meg saját és közösségi énjei, a tudat és a tudattalan, a földi és a transzcendens között.

Woland Bulgakov Mester és Margaritájának intrikus, parodisztikus, „énszembesítő” sátánfigurája. 21. században készült, sárkánymadár alakú hamutartója és kígyós kelyhe nemcsak Bulgakovval és az ő (nem mellékes!) Moszkvájával, valamint a regény evangéliumi idősíkjával, hanem a világ kezdetével hozza a nézőket játékosan misztikus kapcsolatba.

vörösbor Sötét héjú szőlő préselt levéből nagy szakértelemmel és türelemmel segített, általában tölgyfa hordóban érlelt, 10–14% alkoholtartalmú ital. Hogy milyen vörösbort tálalunk fel, az függ az alkoholtartalomtól, a fogyasztott ételektől, a környezettől, sőt az évszaktól és bizonyos fokig a házigazda és vendégei tapasztalataitól és érdeklődésétől.

Egy érett bordói bor nem illik kerti mulatsághoz, jól simul azonban egy ősi képzetek és újszerű érzetek által előidézett szinesztéziába.

– zzs –