Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2008
- 27
- Szócikkek a Horetzky-kislexikonból
Kultúrkörök
Hozzászólás a cikkhez
Szócikkek a Horetzky-kislexikonból
| Margarita kelyhe |
Egyetlen éjszakán (június 6.) át tartott
nyitva a szobrász kiállítása a budai Várban,
az egykori Mária Magdolna-templom
tornyában. A „kísérők”: a gondosan
megválasztott helyszín, a testes vörösbor,
a fények és árnyékok kényes játéka
és az ősi rituálékat idéző kortárs
zene nem hígították, hanem nyomatékosították
a művek, a művész üzenetét.
„Mélyönmagunk” működésbe lépett –
tanúsította a lúdbőr a hátunkon és az
enyhe szorítás a hasfalon… Mindazonáltal
a recenzálónak nagyon nehéz a
dolga, mert Horetzky – lévén filozófus is
– szokatlanul mély és alapos feltárást
végez saját művei kapcsán.
szakrális tér Felszentelt épület tere.
„Isten háza” bizonyos szóhasználatban,
másutt a hangzó ige, a liturgia, a közösségi
használat által Isten megnyilatkozásának,
jelenlétének helyszíne, amely a
hívekből korokon is átívelő gyülekezetet
alkot.
- év A budai Várban álló Mária
Magdolna-templomot éppen Horetzky
születése előtt 700 évvel szentelték fel. A
falakat, melyek koronázásnak, királytemetésnek
is tanúi voltak, és melyeket
még a török is meghagyott egy időre keresztény
templomnak, Rákosi személyes
utasítására rombolták le.
hierophánia A szent valóság – Isten –
megnyilvánulása.
ontophánia A való lét megnyilvánulása,
kozmikus, „ember előtti” feltárulási
lehetősége.
intuitív tapintás A szobrász alkotómódszerének
kulcsfogalma. A tudattalanhoz,
az egyedfejlődés korai stációihoz
visszanyúló, generációkon át öröklődő
tapintás. Rokona annak, ahogy a
filmbéli Amélie erős késztetéssel beletúr
a zsák szárazbabba, mégis több annál,
nem pusztán a – felszínes – érzékek irányítják,
de inkább azok az ősi jelenségek,
amelyek évezredes emberlétünk
közös sajátjai. A kisgyermek, ha nyers
tésztához jut, gyúrogatja, sodorja, mielőtt
teljesen magáévá teszi – megeszi…
Freud, Sigmund (1856–1939) Bécsi
orvos, pszichiáter. A pszichoanalitikus
iskola megteremtője. Alapelmélete,
hogy az elfojtás révén tudattalanná váló
emlékek és motivációk nagy hatással
vannak a személy viselkedésére. Bizonyos
tudattalan gondolatok és emlékek
neurózis forrásává válhatnak, ugyanakkor
a neurózisok kezelhetőek a tudattalan
gondolatok (álmok) és emlékek felszínre
hozásával.
Jung, Carl Gustav (1875–1961) Svájci
pszichiáter. A pszichológiai típusok
megfogalmazója. A kollektív tudattalan
fogalmának megteremtője. Tanításában
a tudat és a tudattalan egyformán fontos,
kiegészítik egymást. A pszichikum
az ellentétek egyensúlyára épül. A terápia
során fontos a tudat és a tudattalan
integrálása. Ennek módszere lehet az aktív
imagináció – elmélyült állapotban
történő képzetáramlás.
őskép Az emberiség közös öröksége,
ősi tapasztalata mindenkiben ott rejtezik.
Olyan, látszólag elveszett, nem verbális
tartalom, melynek előhívása nem
könnyű ugyan, de felszabadítóan hat,
energiát adhat.
irányított fény Jung mondja, hogy a
tudat olyan, mint egy fénycsóva, általa
csak azt fogadjuk be, amire odairányítottuk.
Horetzky kis fényei, melyeket az
ősi leleteket, sok évszázados ékszereket,
konkrétan és átvitt értelemben is patinás
idolokat, őslényeket idéző „intuíciólenyomataira”
irányít, mozgásba hozza
nemcsak a miniatűr, mégis kozmikusságot
sugalló tárgyakat, de a látogatóban
szunnyadó kollektív tudattalant is. Ezáltal,
aki befogadásra kész, alkotótárssá
léphet elő.
alkotó meditáció A fogalmi, sőt a
képi gondolkodásnál ősibb, személyes
rítus, mellyel – miközben, másodlagosan,
tárgy kerül ki kezei közül – a meditáló
utakat tesz meg saját és közösségi
énjei, a tudat és a tudattalan, a földi és a
transzcendens között.
Woland Bulgakov Mester és Margaritájának
intrikus, parodisztikus, „énszembesítő”
sátánfigurája. 21. században készült,
sárkánymadár alakú hamutartója
és kígyós kelyhe nemcsak Bulgakovval
és az ő (nem mellékes!) Moszkvájával,
valamint a regény evangéliumi
idősíkjával, hanem a világ kezdetével
hozza a nézőket játékosan misztikus
kapcsolatba.
vörösbor Sötét héjú szőlő préselt levéből
nagy szakértelemmel és türelemmel
segített, általában tölgyfa hordóban
érlelt, 10–14% alkoholtartalmú ital. Hogy
milyen vörösbort tálalunk fel, az függ az
alkoholtartalomtól, a fogyasztott ételektől,
a környezettől, sőt az évszaktól és
bizonyos fokig a házigazda és vendégei
tapasztalataitól és érdeklődésétől.
Egy érett bordói bor nem illik kerti
mulatsághoz, jól simul azonban egy ősi
képzetek és újszerű érzetek által előidézett
szinesztéziába.
– zzs –
::Nyomtatható változat::
|