Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2008
- 27
- Szócikkek a Horetzky-kislexikonból
Kultúrkörök
Hozzászólás a cikkhez
Szócikkek a Horetzky-kislexikonból
| Margarita kelyhe |
Egyetlen éjszakán (június 6.) át tartott
nyitva a szobrász kiállítása a budai Várban,
az egykori Mária Magdolna-templom
tornyában. A „kísérõk”: a gondosan
megválasztott helyszín, a testes vörösbor,
a fények és árnyékok kényes játéka
és az õsi rituálékat idézõ kortárs
zene nem hígították, hanem nyomatékosították
a mûvek, a mûvész üzenetét.
„Mélyönmagunk” mûködésbe lépett –
tanúsította a lúdbõr a hátunkon és az
enyhe szorítás a hasfalon… Mindazonáltal
a recenzálónak nagyon nehéz a
dolga, mert Horetzky – lévén filozófus is
– szokatlanul mély és alapos feltárást
végez saját mûvei kapcsán.
szakrális tér Felszentelt épület tere.
„Isten háza” bizonyos szóhasználatban,
másutt a hangzó ige, a liturgia, a közösségi
használat által Isten megnyilatkozásának,
jelenlétének helyszíne, amely a
hívekbõl korokon is átívelõ gyülekezetet
alkot.
- év A budai Várban álló Mária
Magdolna-templomot éppen Horetzky
születése elõtt 700 évvel szentelték fel. A
falakat, melyek koronázásnak, királytemetésnek
is tanúi voltak, és melyeket
még a török is meghagyott egy idõre keresztény
templomnak, Rákosi személyes
utasítására rombolták le.
hierophánia A szent valóság – Isten –
megnyilvánulása.
ontophánia A való lét megnyilvánulása,
kozmikus, „ember elõtti” feltárulási
lehetõsége.
intuitív tapintás A szobrász alkotómódszerének
kulcsfogalma. A tudattalanhoz,
az egyedfejlõdés korai stációihoz
visszanyúló, generációkon át öröklõdõ
tapintás. Rokona annak, ahogy a
filmbéli Amélie erõs késztetéssel beletúr
a zsák szárazbabba, mégis több annál,
nem pusztán a – felszínes – érzékek irányítják,
de inkább azok az õsi jelenségek,
amelyek évezredes emberlétünk
közös sajátjai. A kisgyermek, ha nyers
tésztához jut, gyúrogatja, sodorja, mielõtt
teljesen magáévá teszi – megeszi…
Freud, Sigmund (1856–1939) Bécsi
orvos, pszichiáter. A pszichoanalitikus
iskola megteremtõje. Alapelmélete,
hogy az elfojtás révén tudattalanná váló
emlékek és motivációk nagy hatással
vannak a személy viselkedésére. Bizonyos
tudattalan gondolatok és emlékek
neurózis forrásává válhatnak, ugyanakkor
a neurózisok kezelhetõek a tudattalan
gondolatok (álmok) és emlékek felszínre
hozásával.
Jung, Carl Gustav (1875–1961) Svájci
pszichiáter. A pszichológiai típusok
megfogalmazója. A kollektív tudattalan
fogalmának megteremtõje. Tanításában
a tudat és a tudattalan egyformán fontos,
kiegészítik egymást. A pszichikum
az ellentétek egyensúlyára épül. A terápia
során fontos a tudat és a tudattalan
integrálása. Ennek módszere lehet az aktív
imagináció – elmélyült állapotban
történõ képzetáramlás.
õskép Az emberiség közös öröksége,
õsi tapasztalata mindenkiben ott rejtezik.
Olyan, látszólag elveszett, nem verbális
tartalom, melynek elõhívása nem
könnyû ugyan, de felszabadítóan hat,
energiát adhat.
irányított fény Jung mondja, hogy a
tudat olyan, mint egy fénycsóva, általa
csak azt fogadjuk be, amire odairányítottuk.
Horetzky kis fényei, melyeket az
õsi leleteket, sok évszázados ékszereket,
konkrétan és átvitt értelemben is patinás
idolokat, õslényeket idézõ „intuíciólenyomataira”
irányít, mozgásba hozza
nemcsak a miniatûr, mégis kozmikusságot
sugalló tárgyakat, de a látogatóban
szunnyadó kollektív tudattalant is. Ezáltal,
aki befogadásra kész, alkotótárssá
léphet elõ.
alkotó meditáció A fogalmi, sõt a
képi gondolkodásnál õsibb, személyes
rítus, mellyel – miközben, másodlagosan,
tárgy kerül ki kezei közül – a meditáló
utakat tesz meg saját és közösségi
énjei, a tudat és a tudattalan, a földi és a
transzcendens között.
Woland Bulgakov Mester és Margaritájának
intrikus, parodisztikus, „énszembesítõ”
sátánfigurája. 21. században készült,
sárkánymadár alakú hamutartója
és kígyós kelyhe nemcsak Bulgakovval
és az õ (nem mellékes!) Moszkvájával,
valamint a regény evangéliumi
idõsíkjával, hanem a világ kezdetével
hozza a nézõket játékosan misztikus
kapcsolatba.
vörösbor Sötét héjú szõlõ préselt levébõl
nagy szakértelemmel és türelemmel
segített, általában tölgyfa hordóban
érlelt, 10–14% alkoholtartalmú ital. Hogy
milyen vörösbort tálalunk fel, az függ az
alkoholtartalomtól, a fogyasztott ételektõl,
a környezettõl, sõt az évszaktól és
bizonyos fokig a házigazda és vendégei
tapasztalataitól és érdeklõdésétõl.
Egy érett bordói bor nem illik kerti
mulatsághoz, jól simul azonban egy õsi
képzetek és újszerû érzetek által elõidézett
szinesztéziába.
– zzs –
::Nyomtatható változat::
|