Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2008 - 28 - A Biblia-év öröme a pápai evangélikus gyülekezetben – közösség- és gyülekezetépítés

evél&levél

A Biblia-év öröme a pápai evangélikus gyülekezetben – közösség- és gyülekezetépítés

Minden ide von, / lehúz és elnyom, / az ige hatalom, / felemel Jézusom. (…) Minden elvész, / de van, mi kész, / nincsen kétség: / az üdvösség!

Ezzel és hasonló gondolatokkal, boldogan fogadtuk és éltük meg a Biblia éve 2008 ötletét. A Pápa városi, sokrétű, gazdag programokba híveinkkel lelkesen kapcsolódtunk be, és rendezvénysorozatunkkal saját gyülekezetünkben is igyekeztünk élővé tenni a „Boldog, aki olvassa…” gondolatát. Továbbvittük ezt ezzel a gyakorlati törekvéssel: „Még boldogabb, aki szolgál vele” – tudniillik az igével. A munkába – missziói programunk értelmében – a gyülekezet minden rétegét bevontuk.

Mottónk: „Kezünkben a Bibliát, szívünkben az igét forgassuk” (mint Mária). Ez a Biblia-év 2008 üzenete és értelme. Ha nemcsak leporoljuk, hanem kutatjuk, akkor életformáló hatalma van az igének személyes életünkben is. Erőt ad, irányt mutat, eligazít a mindennapokban. Az egy szükségeset, a célba vezetőt mutatja meg számunkra. A történetiségén, irodalmi szerepén túl a legfontosabb, hogy bemutatja, Isten hogyan menti meg az embereket. Az örök élet ajándékát kínálja fel Jézus Krisztus váltsága révén. Nem öncélú, értünk van. Nemcsak olvasmány, hanem életünk megoldását tanítja.

Eddig tizenöt plakát készült el bibliai igével, figyelemfelkeltés céljából. Ez évben januártól kezdve minden istentiszteleten Bibliával kapcsolatos versek, prózák és zenés zsoltárfeldolgozások hangzottak el, gyermekek, fiatalok és felnőttek szolgálatával, akik ezenfelül a liturgiába is bekapcsolódtak. Jó alkalom ez a közösség és a gyülekezet építésére, a kapcsolattartásra. Az év első négy hónapjában hetvenöten szolgáltak a gyülekezet tagjai közül, huszonöt bibliai vers, próza szólalt meg. Nagypénteken passió volt a hittanosok szolgálatával. Ünnepi irodalmi-zenés istentiszteletünkön hangjáték csendült fel. Az esti istentiszteleteken is – az énektanulás mellett – felnőtt gyülekezeti tagjaink verseket mondtak. Nemcsak az anyagyülekezetben, hanem a szórványban is felhangzottak a Biblia évének témái, versei.

Konfirmandusaink – egyetemistáink vezetésével – bibliodrámát adtak elő gyülekezeti termünkben; az Utolsó ítélet című darabot Ihász Katalin joghallgató és Vörös Katinka bölcsészhallgató írta és rendezte. A szereplők hétköznapi életünk eseményein keresztül hét jelenetben mutatták be a jobb és a bal kéz felől állók előzményéletét, a buktatókat és a célba jutást.

A felnőttek és a fiatalok irodalmi-zenés összeállítást adtak elő Zsoltárok szárnyán címmel. A zenei betéteket Nagy Tibor művész és családja szolgáltatta, hegedű, fuvola, cselló hangszerelésben, Bach-, Händel- és egyéb zsoltárfeldolgozások alapján. Az áhítatkeltő és lélekemelő alkalom elmélyítette bennünk a zsoltárok üzenetét. Azért választottuk a Zsoltárok könyvét, mert az mindig, ma is, nagyon időszerű. Benne lüktet a mai ember életének minden szívdobbanása. Az emberi élet ismérvei most is ugyanazok, mint a könyv születésekor: küzdelem, harc, vívódás, betegség, csüggedés, bánat, bűntudat, bűnbánat, gond, fájdalom, de van vigasztalódás, öröm és boldogság is. A zsoltárok jó helyen keresik a megoldást: előre és felfelé! A zsoltárok szárnyán felemelkedhetünk a „megoldások” világába. „Istenben nyugszik meg lelkem, tőle van szabadulásom” – írja a zsoltáros. A hálaadás és Isten magasztalása a megoldás kulcsa. Nem az ideigvalót, hanem az örökkévalót látjuk és keressük. Ahogy Reményik Sándor mondja: „Békesség Istentől.”

Az istentisztelethez képkiállítás is kapcsolódott (képünkön). Kiss László tanár trilógiát alkotott a 23. zsoltárhoz, Borbély Lajos tanár a 46. zsoltárt, Mező Lászlóné a 121. zsoltárt illusztrálta. Mindegyik képnél olvasható volt a megfelelő bibliai ige. Persaits László tanár a húsvéti jelenetet készítette el: „Nincs itt, feltámadt!” Polgárdi Attila tanár Leonardo da Vincinek a londoni National Galleryben látható, Anna harmadmagával című képét formálta meg a mai absztrakt ábrázolással. Zsuppán István tanár a pápai Nagytemplomot építő Eszterházy gróf alakját festette meg, amint szívére öleli a templom makettjét. Oda ez a felirat kívánkozott: „Szívem templommá legyen.”

Bibliakiállításunkon a festményeken kívül a gyülekezet történetét szemléltető dokumentumokat, emléktárgyakat mutattunk be két tárlóban és két paravánon. A kiállítást Tóth Béla gyülekezeti titkár rendezte, aki az ünnepi alkalomra a gyülekezet történetét átfogó füzetet állított össze az érdeklődők számára.

A Biblia éve 2008 rendezvénysorozat szervezője és a pápai Jókai Mór Művelődési Központ kapcsolattartója e sorok írója:

Varga Györgyné